Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
Bevezető tanulmány környék rendezésével összefüggő kérdésekben születtek kormányhatározatok. 1892. december végén a minisztertanács jóváhagyta a belső berendezés 2,2 millió Ft-ra rúgó költségvetését, amely azonban nem tartalmazta a művezető építész tiszteletdíját, valamint a felvonók, a villanyvilágítás, a telefon berendezésének és „egyéb apró, a berendezéshez tartozó tárgyak" költségeit (1892. dec. 27./17.), majd 1893 tavaszán úgy döntött, hogy Munkácsy Mihály „Honfoglalás" című, a leendő képviselőházi ülésterem számára megrendelt és Párizsban elkészült olajképét — párizsi és budapesti kiállítása után — ideiglenesen a Nemzeti Múzeumban helyezzék el {1893. márc. 15./L), és végül 1893 nyarán „lelkesedéssel elfogadván" az Országházépítési Végrehajtó Bizottság javaslatát, pályázat kiírását határozta el a Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét ábrázoló „márvány szoborcsoport" megalkotása céljából, amelyet — más műalkotások mellett — az épület belsejében „a megfelelő legdíszesebb helyen" állítsanak majd fel (1893. júl. 15./1L). Két minisztertanács foglalkozott az új Országház előtti tér és a közvetlen környék rendezésének kérdésével. Ennek előzménye az volt, hogy Tisza Lajos király személye körüli miniszter, aki az Országházépítési Végrehajtó Bizottság elnöke is volt, városrendezési és „szépészeti" szempontból nem értett egyet az 1892. július 14-i minisztertanácsi határozattal, amely szerint a Nádor utca áthelyezésével végzik el a munkákat. A kormány végül megmaradt elődje döntése mellett, mert az utcaáthelyezés költségeit a főváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa magukra vállalták. (1893. ápr. 27.12., júl. 15./10.) Az előző kormány döntése alapján a minisztertanács 1893 márciusában járult hozzá az új Országház szomszédságában tervezett igazságügyi palota felépítéséről és a költségek (2 183 000 Ft) biztosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásához. A megalkotott törvény (1893:13. te.) értelmében rövidesen megkezdődött a millenniumi ünnepségek idejére befejeződő építkezés. (1893. márc. 22./11.) A testület 1893 tavaszán hozzájárult az új fiumei kormányzói palota építéséhez 345 ezer Ft-os költségkerettel. (1893. márc. 30./5.) 1894 novemberében halálos áldozatokat is követelő baleset történt az építkezésen. A minisztertanács 1895 elején segély kifizetését engedélyezte a meghalt és a keresetképtelenné vált munkások családjai részére. (1895. jan. 3./6.) 1893-ban — a korábbi előkészületek után — ténylegesen megkezdődött az Iparművészeti Múzeum építése. A minisztertanács az év végén jóváhagyta az eredetileg 730 ezer Ft-ban előirányzott költségek felemelését 158 ezer Ft-tal (1893. dec. 2./5.), sőt ezt megelőzően a múzeum gyűjteményének gyarapítását szolgáló műkincsbeszerzéshez is hozzájárult (1893. ápr. 14./2., máj. 15./3.). Vitákat követően született minisztertanácsi döntés egy új képzőművészeti kiállítási épület, a Műcsarnok építéséről a millenniumi kiállítással összefüggésben. A 300 ezer Ft-os beruházást és az ehhez szükséges kölcsön felvételét az 1894:28. te. engedélyezte. (1893. nov. 14./2., dec. 2./6„ 1894. ápr. 16./21.) A millenniumi ünnepségek programja szerint 1896-ban az Országgyűlésnek törvényt kellett alkotnia (így is történt) az ünnep emlékét megörökítő alkotások, köztük a Szépművészeti Múzeum létesítéséről és épülete felépítéséről. A minisztertanács 1894 tavaszán és 1895 elején ezért már előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy a leendő gyűjtemény céljaira megkezdődhessen a műkincsek beszerzése. (1894. máj. 3J3., 1895. Jan. 13./1.) 152