Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
Bevezető tanulmány Nehézségek nélkül zajlott le az 1893., 1894. és 1895. évi újoncjutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslatok előkészítése. A miniszteri testület mindhárom alkalommal vita nélkül elfogadta Fejérváry előterjesztését, és időben megszülettek a vonatkozó törvények (1893:1., 1893:35., 1895:1. tc.-ek) is. (7592. dec. 18./15., 1893. okt. 4J9., 1894. okt. 29.Z25.) Vita keletkezett a magyar kormány és a közös hadügyminiszter között a 37. és 39. cs. és kir. gyalogezredek hadkiegészítési kerületeinek megváltoztatása kérdésében. Bihar vármegye közgyűlése nemzetiségi és politikai okokból kezdeményezte a módosítást, a minisztertanács támogatta azt, de a hadügyminiszter ellenállást tanúsított. (1893. okt. 4./10., dec. 2./15.) Fejérváry törvény alkotását indítványozta a Népfelkeléshez tartozók némely csoportjának jelentkezési kötelezettségéről, mivel a népfelkelésre kötelezettek hiányos nyilvántartása miatt veszély fenyegette az esetleg szükségessé váló gyors bevonultatást. A minisztertanács 1893 őszén elfogadta az előterjesztést, és megszülethetett a problémát rendező 1893:37. te. (1893. okt. 20./8.) A Wekerle-kormány szintén foglalkozott a régi és az új magyar fegyvergyár ügyeivel. A minisztertanács 1893 szeptemberében elfogadta a felszámolás alatt álló Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt.-vel való peregyezségre vonatkozó javaslatot (1893. szept. 13./12.), majd másfél hónap múlva jóváhagyta az új Fegyver- és Gépgyártól 23 000 db fegyver megrendelését (1893. okt. 30./10.). Fejérváry az 1894. november 7-i minisztertanácsban javaslatot tett a katonai özvegyek és árvák ellátásáról szóló 1887:20. te. újabb módosítására a jogosultak körének további kiszélesítése céljából. A testület pénzügyi okokból csak részben fogadta el az előterjesztést. Mindenesetre folytatódtak a tárgyalások az osztrák kormánnyal és a közös hadügyminiszterrel, ám ezek csak a Bánff y -kabinet idején vezettek eredményre. (1894. nov. 7./9.) Még a Szapáry-kormány idején kezdődtek megbeszélések a M. Kir. Csendőrség tiszti állományának biztosításáról. Fejérváry eredetileg egy külön csendőrtiszti tanfolyam (hadapród iskola) felállítását javasolta, az uralkodó azonban ellenezte a tervet, ezért később új intézmény létesítése nélkül, a meglévő lehetőségek kihasználásán alapuló megoldásban állapodott meg a közös hadügyminiszterrel, és ehhez — még 1891 őszén — elnyerte Ferenc József igenjét is. Fejérváry hosszú várakozás után 1893 novemberében kért és kapott minisztertanácsi felhatalmazást a „csendőrtiszti állomány kiegészítéséről" című törvényjavaslat benyújtására, amiből rövid időn belül megalkották az 1893:36. te.-et. Eszerint a csendőrtiszti állomány feltöltése és pótlása — a fokozatos belső előléptetés mellett — egyrészt a honvédtiszti vizsgát letett altisztekből, másrészt a közös hadsereg- és honvédségbeli tartalékos hadnagyokból, tényleges és tartalékos hadapródokból történt. (1893. nov. 14./20.) — (Megjegyezzük, hogy a Csendőrség egyéb ügyeire fentebb, a 3.5. fejezetben tértünk ki.) 149
