Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány nulmányi Alap kezelése.) Az autonómia javasolt módon való szervezését azonban a püspöki kar nem nagyon támogatta, így nem csoda, ha a munkálatot húsz évre „eltemették". Csak az egyházpolitikai harc kibontakozása idején, azzal összefüggésben merült fel újra a kérdés. (Vö. 1890. nov. 3./8.) Egy 1890. decemberi értekezleten Csáky kultuszminiszter maga ajánlotta az autonómia létesítését, de csak helyi keretek között, és hallani sem akart az 1871. évi tervezet elveiről. 1892 végén a püspöki kar bizottságot küldött ki az autonómia szervezésére vonatkozó javaslatok kidolgozásara.

15 1893. február 22-én vitatta meg a minisztertanács Csáky előterjesztését arról, hogy a Képviselőházban „szélső katolikus körök" kezdeményezésére határozati javaslat benyújtása várható az autonómia ügyében. A testület taktikai szempontból az autonómiai törekvések támogatását határozta el, „amennyiben azok 0 Felsége és a törvényhozás jogainak csorbítását nem foglalják magukban." (1893. febr. 22./2.) A következő minisztertanács visszatért a kérdésre, mert a „kormányhoz egyébiránt barátságos viszonyban álló képviselők" más tartalmú határozati javaslatot terveztek, mint ami a kormánynak megfelelt volna. Végül a Fenyvessy Ferenc képviselő által beadott indítvány elfogadásával a Ház 1893. március 7-én utasította a kormányt az autonómiai kongresszus összehívásának kezdeményezésére. (1893. márc. 3./6.) Ezt követően még háromszor került a rjiinisztertanács napirendjére a kérdés. 1893. szeptember közepén a testület elhatározta, hogy felvilágosítást kér a prímástól a püspöki kar terveiről (1893. szept. 13./9.), majd Vaszary válaszát lényegében elfogadva 1894. január 15-én a prímás elnöklete alatti 30 tagú előkészítő bizottság felállításáról döntött. Ennek is feladatául szánták, hogy megvizsgálja: „összehívandó-e [egyáltalán] kongresszus"? (1894. jan. 15./5.) Néhány nappal később a minisztertanács elfogadta a prímás elnökletével alakítandó bizottság tagjaira (10 egyházi, 20 világi személy) tett előterjesztést. Február 24-én összeült a bizottság, és autonómiai kongresszus összehívását indítványozó javaslatot tett. A kormánynak azonban az egyházpolitikai törvényjavaslatok okozta „viharok" közepette a halasztás állt érdekében, így a kormányciklusban már nem is történt érdemi lépés ebben az ügyben. (1894. jan. 26./1.) b) Protestáns egyházak A Szapáry-kormány idején összeült református zsinat harmadik ülésszakán (1892. november-december) fogadták el az egyház új „alkotmányos szervezeti szabályzata" című munkálatot, amelyen a minisztertanács több módosítást igényelt. (1893. júL 22J5.) Miután ezeket a zsinat végrehajtotta, nem volt akadálya a királyi megerősítésnek (december 29.) sem. (1893. dec. 23./30.) Hasonló sorsa lett az evangélikus egyház alkotmánytervezetének. A munkálatot még a Szapáry-kabinet utalta módosításra, amely után azt 1893. március 18-án az uralkodó megerősítette. (1893. febr. 22/3.) Ferenc József módosítás nélkül hagyta jóvá a zsinat által az egyházkerületek arányosításáról, a gyámintézetről és a nyugdíjintézetről alkotott további szabályzatokat 1894. október 10-én. (1894. okt. L/1.) Nem valósult meg viszont a református és az evangélikus egyházak közös sorsjegy-kibocsátási terve. Emiatt a kormány a két egyház állami segélyének felemeléséről döntött. (1893. okt. 20./12.) 145