Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány 1893-ban a következő évi költségvetés összeállításakor a csendőrség létszámának 259 fős szaporításával számoltak. A minisztertanács hozzájárult, hogy e kontingens terhére már 1893. november 1-jei hatállyal 134 csendőrrel emeljék a létszámot „különösen az erdélyi részekben". Egyértelműen a román nemzetiségi megmozdulások fékentartása céljából hozták meg ezt az intézkedést. (1893. okt. 21./1.) Nemsokára a szükséges fegyverzet beszerzéséről született döntés (1894. ápr. 3./11.), majd később a földművelésügyi miniszter túlkiadást jelentett be a Torda-Aranyos vármegyei Szkerisórán „az ottani lakosság zavargásokra való hajlandósága miatt" a kincstári erdőtulajdon védelmére létesülő új csendőrőrs számára épített laktanya költségeinél. (1894. okt. 29.Z21.) Ezt megelőzően hatalmazta fel a minisztertanács a kereskedelemügyi minisztert négy Királyhágón túli vármegyében a távbeszélő-hálózat sürgős kiépítésére — „tekintettel az erdélyi oláh mozgalmakra". (1894. máj. 28J5.) A nemzetiségi mozgalmak élénkülésével jelentősen megnőtt a sajtótermékek postai szállítási jogának megvonásáról szóló minisztertanácsi bejelentések száma: a belügyminiszter 23 esetben összesen 80 sajtótermékkel szemben hozott ilyen intézkedésről tájékoztatta a testületet. Legtöbbször az Amerikai Egyesült Államokban (főleg szlovákok által) megjelentetett lapokról, röpiratokról volt szó, amelyek magyar állam-, ill. Monarchia-ellenes, uralkodóház-ellenes és „társadalomellenes" írásokat közöltek. A postai szállítási jogot 40 Amerikában, 23 Romániában, 6 Ausztriában (zömmel Csehországban), 5 Olaszországban, 2 Oroszországban és l-l Szerbiában, Angliában, Németországban és Magyarországon napvilágot látott sajtóterméktől vonták meg. A vonatkozó jegyzőkönyvi pontok a következők: 1892. dec. 2./3., dec. 19./L, 1893. febr. 13.722., márc. 3./7., márc. 7.73., márc. 30./19., ápr. 5J4., ápr. 14J5., jún. 24J6., szept. 7./15., okt. 4./1L, dec. 2./12., dec. 23J29., 1894. márc. 20J18., ápr. 16J17., máj. 3./5.,jún. 4.710., jún. 24./17.JÚI. 17./13., szept. 12./L, okt. 29.729., nov. 7.72., nov. 20.71., dec. 15.712. A hatósági önkény elleni védelem megteremtésének igénye mellett a szociális és a nemzetiségi mozgalmak fellendülése vetette fel a gyülekezési jog törvényi szabályozásának kérdését. A belügyminiszter által 1893-ban készített törvényjavaslattervezetet két alkalommal vitatta meg a miniszterek testülete, és felhatalmazást adott az Országgyűlés elé terjesztésre, erre azonban mégsem került sor. Később a Bánffykormány rendeleti úton oldotta meg a szabályozást. (1893. szept. 13.76., szept. 22.715.) A Belügyminisztérium a nemzetiségi kérdésre, valamint a „Hódmezővásárhelyen előfordult mozgalmak okainak kipuhatolására és az ottani bajok orvoslására nézve" 1893-tól adatgyűjtést végzett. Hieronymi erről 1894 júliusában tájékoztatta a minisztertanácsot, egyúttal felhatalmazást kért és kapott a három-négy alföldi vármegyében fellépett „gazdasági munkásmozgalmakra" vonatkozó külön adatgyűjtés költségeinek folyósítására. (1894. júl. 4.71.) Újra foglalkozott a minisztertanács a fiumei önkormányzati rendőrség államosításának kérdésével, de ennek most sem lett eredménye. (1894. szept. 13.72.) 142