Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány br. Eötvös Loránd lépett a kabinetbe. A kormány most már megkapta az uralkodói biztosítékot az egyházpolitikai javaslatok sikerre viteléhez. A régi-új kormány 1894. június 11-én tartotta első minisztertanácsát, amely — többek között — meghatározta a további teendőket, és konkrét javaslatot tett három új élethossziglani főrendiházi tag kinevezésére. (1894. jún. IUI, és 2.) Az uralkodó közbenjárásának köszönhetően, a Főrendiház — igaz csak négy fős többséggel — június 21-én elfogadta a házassági törvényjavaslatot. Június végén a vallás szabad gyakorlásáról, az izraelita vallásról és a gyerme­kek vallásáról (vagyis az 1868:53. te. módosításáról) szóló javaslatokat is letárgyalta a Képviselőház. A Főrendiház az elsőként említett törvényjavaslatot 1894 októberé­ben módosítási indítvánnyal, a másodikként említettet pedig elutasítással küldte visz­sza a Képviselőháznak, ugyanakkor a házassági javaslattal szorosan összefüggő to­vábbi két törvényjavaslatot ( az anyakönyvekről szólót változtatás nélkül, a gyerme­kek vallásáról szólót pedig módosítással, amivel a Képviselőház is egyetértett) elfo­gadta. így a miniszterelnök 1894. október 26-án három egyházpolitikai javaslatot terjeszthetett fel királyi szentesítésre. Ferenc József — akiben most már az egyházi körök és világi támogatóik egyedül reménykedhettek — késleltette a szentesítést egészen 1894. december 9-ig. (Ld. 1893. ápr. 14./2L, 1894. jún. il./L, okt. 4./14.) Az 1894:31., 32. és 33. te.-ékbe iktatott három egyházpolitikai törvény a Wekerle-kormány legnagyobb teljesítménye. E jogszabályok végrehajtásával a kö­vetkező években a házassági jogban és az anyakönyvezésben megvalósultak a pol­gári berendezkedésnek megfelelő viszonyok. A kormány teljesítményének nagyságát növelte, hogy igen jelentős akadályok, szentszéki és uralkodói ellenállás közepette érte el a sikert. A még hátralevő két törvényjavaslatot azonban csak a következő kormánynak sikerült — módosításokkal — tető alá hozni. (Vö. 1892. nov. 22.Z2., 1893. ápr. 27.Z5.) A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a Wekerle-kormány idején az igazság­ügy-miniszter az uralkodóház tagjainak házasságára vonatkozóan végül külön tör­vényjavaslat kidolgozására kapott felhatalmazást a minisztertanácstól, amely elké­szült, az uralkodó elé is került, később a Bánffy-kormány azonban visszavonta azt. (1894. okt. L/18.) Hasonló sorsra jutott a minisztertanács által a házassági ügyekben való bírói eljárásról elfogadott törvényjavaslat is. (1894. dec. 15./4.) 2. PÉNZÜGY ÉS GAZDASÁG 2.1. Pénz- es adóügyek a) Költségvetés Az állami költségvetéssel kapcsolatos teendők a Wekerle-kormány idején sem változtak. Mindössze annyi eltérés mutatkozott az előző kabinet gyakorlatához ké­pest, hogy az éves közösügyi előirányzatot a magyar minisztertanács előzetesen, a közös minisztertanácsban képviselendő álláspont kialakítása céljából sem 1893-ban, sem 1894-ben nem tekintette át. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom