Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány sága szerint — erősen felháborodott a közös pénzügyminiszter kísérőlevelének azon megjegyzésén, hogy „noha a tervezett szervezéshez a Monarchia két állama kormányainak hozzájárulása nem volna szükséges, ő mégis előzékenységből kívánja tervét előzetesen közölni." A határozat ugyanis — tételesen hivatkozva az 1880:6. te- re — kimondta: „ez egészen téves felfogása a viszonyoknak, mert ... a közös pénzügyminiszter, midőn Bosznia és Hercegovina közigazgatását vezeti, s arra vonatkozó ügyekben intézkedik, nem saját hatásköréből kifolyólag jár el, hanem mint a Monarchia két állama törvényhozásainak, illetőleg kormányainak ezen ügyek vezetésére kijelölt megbízottá; amiből következik, hogy a Monarchia két állama törvényhozásainak, illetőleg kormányainak saját elhatározásától függ, hogy midőn a megszállott tartományok igazgatását közös egyetértéssel egy harmadik közegre bízzák, mennyi közvetlen befolyást és hozzászólást kívánnak és tartanak szükségesnek maguk számára fenntartani." (1891. dec. 18./10.) Még további három boszniai ügy szerepel a közölt jegyzőkönyvekben. A minisztertanács hozzájárult: - a Monarchia két állama és Bosznia-Hercegovina között távírdaegyezmény kötéséhez (1890. aug. 8./7.)\ ~ a bélyegekről és illetékekről Ausztria és Magyarország között 1868-ban kötött egyezmény Bosznia-Hercegovinára történő kiterjesztésére irányuló tárgyalások megkezdéséhez (1890. aug. 8./15.); valamint - a Janjici-Bugojno keskenyvágányú vasút megépítéséhez, ill. az e célra nyújtandó kölcsönhöz (1892. ápr. 29.Z7.). Jegyzetek 1 Csizmadia 162. p. 2 Az ankéton elhangzottakat közli: Tisza Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter által a közigazgatás érdekében 1880. november hó 21-dikére egybehívott enquête tárgyalásai. Bp., 1880. 3 Grünwald Béla volt a tipikus képviselője azoknak, akik az állam által kinevezett tisztviselőkben látták a szakszerű és hatékony közigazgatás zálogát, ugyanakkor a magyar szupremáeiát is csak így vélték biztosíthatónak. Ld. müveit: Közigazgatás ...; A Felvidék ...; Kossuth ... ~ Concha Győző jogtudós — szakmai álláspontot képviselve — a tisztviselők állami kinevezése mellett foglalt állást, de hangsúlyozta a valódi önkormányzat fontosságát is. (Vö. müveivel: Concha.) — A függetlenségi Mocsáry Lajos szenvedélyesen kiállt a vármegyék ősi jogainak teljes megtartása mellett. (Vö. müvével: Mocsáry.) — További korabeli munkák: Asbóth; Beksics.; Ld. még Boncza Miklós szaklapjának, a MK-nak a témára vonatkozó írásait. — Tudományos feldolgozások: Csizmadia 225-238. p.; Horánszky I. 157-176. p. stb. 4 Kortársi értékelések pl.: Búsbach 18-19. p.; Halász 378. p.; Apponyi, Emlékirataim... 186-188. p. — A történeti irodalom jellemző értékelései: Gratz I. 275-280. p.; Csizmadia 225-236. p.; Horánszky I. 157-176. p. 5 OL - P 344 - B.a. Levelek, 144. (1. d.) 6 A közigazgatási bíróságokról szóló tvj. tervezete 1892 júliusában elkészült (Tibád Antal munkája), és a miniszterek akkor véleményezésre meg is kapták azt. OL - K 148 - 1892 - III - 3206, 4742. 7 LángL. 281-310. p. 8 OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1891 - 118 (741/1890.) 9 OL-K255- 1890-6. t.- 1035. 10 OL - K 230 - 1894 - 3. t. - 95 167. 11 LángL. 334-351. p. 12 Uo. 352-359. p. 101