Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)
8-i okl.-ből: 300. Két példányban: DL 10529 - NRA 574-25.) - Átírta a) a budai kápt. 1417. dec. 19én. HML 220, Egri kápt. mit. 7-1-1-6. (DF 210127.); b) Csehi János veszprémi egyházmegyei közjegyző 1418. jan. 20-án. DL 9965. (NRA 574-13.); c) Garai László nádor 1450. márc. 12-én. HML 223, Uo. 7-1-2-1. (DF 210130.) - (M.) 6 Jan. 3. u. A garamszentbenedeki konvent [Zs.-hoz]. A királyi ember a konvent küldöttével vizsgálatot tartva megtudta, hogy Bassan-i Lőrinc fia: János elfoglalta a Neuegh-i Bodak fia: János fiának: Lászlónak Passyth birtokához tartozó földet incipiendo ab eadem possessione Pasyth usque ad flumen Drasnicha iacentem, ezért Jánost a föld használatától eltiltotta és különös jelenléte elé idézte. Tart. átírva Garai Miklós nádor 1422. márc. 3-i oki.-ben. MTA Kt. Kézirattára, Oki. 320. (DF 243967.) 7 Jan. 4. (in villa Nogugroch, 2. die dom. a. epiph.) Garai Miklós nádor peráttevőlevele. Amidőn Bassan-i Lőrinc fiának: Jánosnak özvegye és fia: György, másik részről Buchan-i Bodok fiának Jánosnak fia: László bizonyos földterület miatt amelyről az utóbbi azt állította, hogy az az anyja testvéreinek, Barachka-i István fiainak: Lőrincnek és Jánosnak adományából őt megillető Pasyth nevű birtokhoz tartozik - és egyéb pereikben fogott bírák ítéletének vetették alá magukat, a vízkereszt előtti vasárnap (jan. 3.) a gyermekkorban levő Bassan-i György Nogugroch nevű villa-jában Pál mester nádori ítélőmester, valamint Barachka-i Jakab, Sok-i István, Nemthy-i László Baymoch-i várnagy, Bassan-i Barius, Koros-i Sebestyén és Nemeg-i Ge[c]he András előtt Buchan-i László és atyja: János bejelentették, hogy Bassan-i Jánossal a fenti földért pert folytattak és bemutatták a garamszentbenedeki konvent 1407-i oklevelét, amely szerint vizsgálatot tartva megállapították, hogy Bassan-i János elfoglalta Lászlónak bizonyos Pasyth-i földjét incipiendo [a dicta posjsessione Pasyth usque fluvium Drasnycha iacentem, amitől eltiltotta és megidézte a király különös jelenléte elé, majd bemutatva még a konventnek a Nogugroch és Pasyth birtokok határjárásáról szóló oklevelét kérte, hogy Bassan-i György és anyja adják neki vissza a földet. Mivel a pert György kiskorúsága miatt mert az még atyja életében kezdődött - nem lehetett elhalasztani, György anyja azt válaszolta, hogy férje azt a földet, amelyről Buchan-i azt állítja, hogy az ő Pasyth nevű birtokához tartozik, nem foglalta el, mert az ad proprium aratrum et usum annotati Laurentii filii Stephani et iobagionum suorum de ipsa Nogugroch pertinuisset, Nogugroch birtokot pedig Barachka-i István fiai: Lőrinc és János az ö férjének adták; Lőrinc és János holta után pedig a föld Nogugroch birtokkal együtt férjéé és fiáé lett. Azt is tagadta, hogy Barachka-i István halála után fiai Pasyth falu földjéből bármit elfoglaltak volna, majd bemutatta a Buchan-i által felmutatott határlevél másik példányát és Zs. oklevelét, amely megerősíti István fiainak adományát, hogy királyi hozzájárulással Pasyth birtok Buchan-i Lászlóé, Nogugroch birtok pedig Bassan-i Jánosé. Végül kiszálltak a vitás földterületre és ott eandem terram ultra dictum fluvium Drasnycha usque sepes ortorum iobagionum [in i]psa Pasyth aratam fuisse vidissent, de nem találtak semmiféle, a Bassan-iak által István fiai halála után tett foglalást, hanem csak addig a vonalig tett szántásokat, ameddig Bassan-i Lőrinc életében használta. Az is megállapítható volt, hogy a határokat nem Pasyth és Nogugroch birtokok között, hanem másutt és a szomszédok vonták meg és így a
