Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

b) Az összetett helynevek mindenkor előfordulási alakjukban szerepelnek, de az alapszónál ennek minden alakjára utalás történik. c) Ha a helységnek több neve volt, úgy az egyes nevek mellett csak azok a számok szerepelnek, ahol az a név fordul elő. Földrajzi nevek. Folyók, patakok, hegyek, völgyek, rétek stb. esetében szóval vagy rövidítéssel kapunk tájékoztatást, hogy milyen földrajzi névről van szó, ha ez magából a névből nem derül ki. Zárójelben a név előfordulási megyéjét adjuk. Azonosíthatatlanság esetében csak a fn. rövidítés jelzi a név mibenlétét. Tárgyszavak. A tárgyak és fogalmak esetében lehetőség szerint ragaszkodtunk a szövegben szereplő szóalakhoz, de éltünk a rokon fogalmak átfogó kifejezés alatt történő összevonásának lehetőségével is. Megtalálhatók a tárgyi és szellemi életre és társadalmi tagozódásra vonatkozó címszavak mellett az oklevelekben előforduló vulgáris szavak is. Szükség esetén eredeti helyesírásukkal. A társadalmi és művelődési rétegződésre történő utalások közül, amint az az előző három kötetben is történt, elmaradt a mester szó kiemelése, mert az adatok tömegében ellenőrizhetetlenné vált, hogy mikor jelöl társadalmi rangot és mikor iskolázottságot. A pénznemeknél a magyar jelző általában a pénz külföldi előfordulására utal. A betűrendbe sorolás magyar szabványa mechanikus sorolást ír elő. Ez az oka annak, hogy egyes esetekben logikailag együvé kívánkozó fogalmak elválnak egymástól. A szabványtól eltérünk oly módon, hogy a többjegyű kezdőbetűt (cs, zs) kiemeltük a szigorú betűrendből, amely más esetben érvényesül. Ugyanakkor a gépi rendezés érdekében - főként az ismétlést jelentő gondolatjelet követően - elhagytuk az írásjeleket és névelőket. Eltérés a szabványtól az is, hogy a dőlt betűvel szedett, eredeti helyesírással írt C7i-val és magánhangzóval kezdődő címszavakat a Cs betűnél kell keresni. Az áttekinthetőség érdekében az azonos kezdőszavaknál először a nagybetűvel, azután a kisbetűvel kezdődőek következnek. A személyneveknél a d\ de, del, della elöljárót a sorolás nem vette számításba. A Vés Wegyetlen sort alkot. A név- és tárgymutató számai a regeszták és oklevélkivonatok sorszámai. Dőlt betűvel jelzi a mutató az eredeti helyesírással, betűhíven szedett címszavakat. A mutató készítésében közreműködött Judák Margit és Tóth Norbert. A mutatóban alkalmazott rövidítések cs. = családnév kir. = király f. = folyó m. = megye fn. = földrajzi név NRB. = Német-római Birodalom h. = helység P= patak hh. = hiteleshely pn. = városi polgárok, hospesek, lakosok neve jn. = jobbágyok, populi és ignobiles neve pr., pred. = prédium kh. = keltezési hely szn. = személynév ker. = kerület V. = város