Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)
testvérhez illik. - Palacky: Hus 684, latin fordítással. (Zs. 1418. dec. 4-i okl.-ből: 2595. Ms tabuiarii Tfebofí.) - (M.) 2595 Dec. 4. Passau. Zs. Vencel cseh királyhoz. Csak nagy fáradsággal tudta elhárítani, hogy a zsinat kiközösítse. Szüntesse meg országában az egyházi zavarokat és komolyan törekedjék az egyházi béke helyreállítására. Terve az volt, hogy Csehország határánál fognak találkozni. Rex per se. - Archiv Cesky I. 10, tfeboni cseh kódexből latin fordítással. - Palacky: Hus 682, latin fordítással. (Tfebofí lt.) - Höfler II. 252, német fordítás. - Altmann I. 3724, reg. (Archív Cesky után.) - (M.) 2596 Dec. 4. Passau. Zs. megígéri szolgáinak, Stizmelicz Hrochennek és Péternek, hogy elmaradt fizetésük fejében a következő Jakab-napig 1900 magyar aranyforintot fizet nekik. - Altmann I. 3721, reg. (HHSTA, RRB G fol. 30a - DF 288581 fol. 48a.) 2597 Dec. 4. Passau. Zs. elismeri, hogy a passaui tizedbeszedőktől ezer magyar forintot átvett. - Altmann I. 3722, reg. (HHSTA, RRB G fol. 30a - DF 288581 fol. 48a.) - (M.) 2598 Dec. 4. (in Barbáré) [A leleszi konvent előtt] Mihály fráter, a Jazow-i Keresztelő Szent János-monostor fráter conventualis-a - a konvent nevében is - eltiltja urukat: Miklós prépostot attól, hogy tudtuk nélkül és akaratuk ellenére átvegyen 250 florenos nove monete Pan-i Ferenc fiaitól: Jánostól, Györgytől és Demetertől, és ez öszszegért visszaadja nekik Jazow-ban egy malomnak és a vámnak a felét, valamint a Jazow birtokon lévő totalem locum cuiusdam castri. Eltiltja őt továbbá az Abaúj megyei Noway birtokon in fluvio Harnad lévő malomnak és az egyház bármely birtokának zálogba adásától. Bejegyzés. Leleszi konvent orsz. lt., Protocollum parvum (DF 253823) fol. 12a. 2599 Dec. 4. (Chasme, in Barbáré) Eberhard zágrábi püspök summusque secretarius regié maiestatis István fia: János predialis noster de Kwskowch provincie nostre Chasmensis kérésére és szolgálataiért, amelyeket hosszú idők óta nyújtott neki, elődeinek és egyházának, az őt és egyházát elnyomni igyekvőkkel szemben is kitartva mellette és hívei mellett, jóváhagyja azt a megállapodást, amelyet ő előtte - fia: Miklós mester csázmai kanonok, baccalarius in artibus et in iure canonico, Wienne studens, valamint felesége és leánya nevében is szavatossággal - carnalis és uterinus testvérével: Tamással kötött. Eszerint jóllehet azokba az adománylevelekbe, amelyekben tőle és elődeitől szolgálataiért örökre prédiumokat, malmokat et alias hereditates resque et bona kapott, nem íratta be az akkor kiskorú és ad partes alienas távozott Tamás nevét, mert - mintegy halottnak tekintve őt - azt hitte, hogy sohasem jöhet viszsza. Minthogy azonban hosszas unszolására Tamás de partibus Hungarie feleségével, gyermekeivel és összes javával vissza kívánt térni ad partes istas, hogy in propriis laribus élje további életét és hűségesen szolgáljon neki és a zágrábi egyháznak, János testvéri szeretetből az említett és a jövőben szerzendő prédiumok, malmok, hereditas-ok és javak felét Tamásnak és örököseinek, Tamás viszont valamennyi szerzett és szerzendő javainak felét Jánosnak, feleségének és gyermekeinek adta, kikötve, hogy egyikük örökös nélküli halálával birtokai és javai a túlélőre szálljon. Az oklevelet függő püspöki pecsétjével erősíttette meg. Átírta János zágrábi püspök 1423. máj. 9. > Ozsvát zágrábi püspök 1468. nov. 29. > Lukács zágrábi püspök 1501. márc. 2. > Simon zágrábi püspök 1521. jan. 12. Zágrábi érseki lt., Donationalia 147. (DF 268047.) - Lukinovic 556. (Uo., téves szövegbeli évszámmal és téves jelzettel.)