Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

élén appropriatis coloribus diversis lefestett arma seu nobilitatis insignia, és nemes­ségük nagyobb dicsőségére de habundantiori plenitudine speciális gratie nostre en­gedélyezi, hogy azt in preliis, hastiludiis, torneamentis, duellis et in omni exercitio militari et clientali hordják. Az oklevélre a magyar királyként használt titkospecsétjét függesztette. - A címer: a balra dőlt, kerek talpú pajzs mezejében balra fordulva lé­pő, szembe néző, mellén karddal balról átlósan átdöfött oroszlán. A balra fordult, mindkét oldalán takarókkal ellátott zárt sisak díszében a pajzsbeli kép. (A színek a fekete-fehér fényképről nem állapíthatók meg.) Hiányos, vízfoltos hártyán, címerképpel, fíiggőpecséttel. SNA Révay család lt., Blatnica 1-3. (DF 259309.) 1890 Máj. 9. (VII. Id. Maii) Zs. Illethfalua-i Chudor fiának: Jakabnak fia: Benedek, vala­mint frater-ei: Miklós fia: Domokos és Demeter fia: János részére átírja hátlapján régebbi nagyobb pecsétjével megerősített, 1388. aug. 12-én Budán kelt oklevelét, amellyel a fenti Jakab, Miklós, Demeter és testvéreik részére a Tolna megyei Illeth­falua nevű birtokukat vagy földjüket új adományul adta, továbbá a fehérvári kápta­lannak, 1388. aug. 12-én Budán kelt parancsára tartott iktatásról szóló, 1388. aug. 23-i jelentését, azokat minden pontjukban jóváhagyja és Benedek szolgálatai jutal­mául Borbála királyné egyetértésével és tetszésével, a prelátusok és bárók tanácsából et uniformi decreto eorundem annak ellenére megerősíti, hogy azokat elveszett és megsemmisített pecsétjeivel ellátott oklevelek bemutatása, vagy különbeni érvény­telenítése tárgyában a prelátusokkal és bárókkal hozott dekrétuma ellenére nem mu­tatták be. Méltóságsor. - A szöveg élén jobb felől: Ad litteratoriam commissionem regié maiestatis. Hártyán, fúggőpecsétje hiányzik. DL 87914. (Esterházy cs. hercegi ága, Repositorium 35-K-207.) - (M.) 1891 Máj. 9. (2. die 15. diei Georgii) A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy Kys[ud]uar­nok-i Paph (dictus) Miklós nem tette le előtte ötvenedmagával a Zs. ítéletlevelében előírt esküt Pokateleky-i Jakab fia: János ellenében. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Kondé cs. lt. 84. (DF 251875.) 1892 Máj. 9. Konstanz. V. Márton pápa a spoletói püspökhöz, a székesfehérvári préposthoz és az esztergomi scolasticus-hoz. Szorítsák rá Pál bátai bencés apátot, hogy térítse meg János pécsi püspöknek a bátai, nagy- és kisapáti, haji tizedek jogtalan beszedésével okozott kárt, amire Branda bíboros pápai legátus ítélete kötelezi. - Lukcsics I. 89, reg. (Reg. Lat. vol. 190 fol. 297b és vol. 197 fol. 103.) - Bónis: Szent­széki reg. 2091.-(M.) 1893 Máj. 10. Konstanz. Zs. ismét kegyébe fogadja Frigyes osztrák herceget. - Fejér X/6. 958, reg. (HHSTA Geheimes Archiv.) - Lichnowsky V. 1806, reg. (Uo.) - Altmann I. 3166, reg. (Uo. és RRB F ­DF290695-fol. 115.)-(M.) 1894 Máj. 10. Lépes Loránd erdélyi alvajda előtt Henrik kolozsmonostori apát és a konvent eltiltja György custos-t és a Machkas-i nemeseket a [Machkas és Kayantho birtokok között lévői vitatott föld [elfogla­lásától és használatától]. - Jakó: Kolozsm. I. 24/188. (A kolozsmonostori konvent magánlevéltárának 1427-i jegyzékéből. DL 36403 - KKOL Prot. Laboré - pag. 4.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom