Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

Dionisius de Hashag[w]d, Iohannes de Zelche, Nicolaus de eadem, Iohannes Pethew de Zenthiacap, Petrus de Zenthgywrgh, Iohannes de Iwanchy, Petrus de Sarfew, Mychael de Polyan. A vasvári kápt. 1418. márc. 14-i okl.-ből, amely szerint küldötte és [Zenthiacap-i] Pethew János királyi ember György-nap nyolcadára megidézték Damafelde-i Lőrinc fia: Miklós özvegyét: Margitot, akinek a nevében Kerchycha-i Fise (dictus) Mihály felesége: Ilona ellentmondott a beiktatásnak. VAML 917, Fölnagy cs. nagyrákosi lt. 8. (DF 290693.) 1 így az eredetiben. 1421 Jan. 26. (2. die conv. Pauli) A csázmai káptalan előtt Zenthlylek-i Castellan fiának: Ádámnak fia: Péter mester annak fejében, hogy Castellan fiának: Miklósnak leánya: Erzsébet asszony Zantho-i Lachk Dávid (magn.) szlavón bán oklevelében elismerte, hogy megkapta tőle apja birtokrészeinek nomine tutorio az ő apja: Ádám kezére került felét - amely birtokrészek másik fele Castellan fia László fiainak: Zsigmondnak és Gáspárnak a kezén van - örök joggal és visszavonhatatlanul Erzsébet aszszonynak pro loco curie eiusdem domine adja Benedykowch birtokban lévő részét, vagyis a felét a birtoknak, amelynek másik felét az említett Zsigmond és Gáspár tartják a kezükön, továbbá neki ad minden tartozékukkal 20 jobbágysessio-t, közülük nyolcat Dymychkfewlde és hatot-hatot, Podgorya illetve Zenthlylek birtokokban, valamint Podgorya tartozékain egy Jugouch nevű szőlőt. Gúti Ország Mihály nádor és Bátori István országbíró 1481. febr. 7-i okl.-ből. Draskovich cs. lt., Archivum maius 23-7. (DF 233174.) 1422 Jan. 26. (f. IV. p. conv. Pauli) (Pozsony város törvényszéke) elismeri Haynreich Gotschalk, Purger zu Kollen am Reyn követelését Vlreych Ixderer házára, gelegen var sent Laurenczen thar aynthalben zunachst dem Hacker, andirthalben zunechst des Elbel mit der spann var achthalben és 40 új jó magyar aranyforintra. Amennyiben a követelését egy éven és egy napon belül nem kapja meg, a házzal szabadon rendelkezhet, leszámítva azt a 43 aranyforintot, amelynek erejéig Erhart Kölner van Felde elsőbbségi joggal bír rá. Pozsony város lt., Prot. act. (DF 286772) 132. - Kováts 29, reg. 1423 Jan. 26. Konstanz. V. Márton pápa átengedi Zs.-nak az egyház egységének helyreállítása közben tett kiadásai megtérítéséül a németországi egyházi jövedelmek tizedrészét. - Lünig I. 431. - Fejér X/5. 821. (Lünig után.) -(M.) 1424 Jan. 26. Konstanz. V. Márton pápa a rigai érsekhez, passaui és brandenburgi püspökhöz. Az egy évi tizedet, amelyet Zs.-nak átengedett, szedessék be és adassák át a királynak. - Riedel 1/8. 391. (Lünig I. 434 után.) - (M.) 1425 Jan. 26. Konstanz. V. Márton pápa Henyei Dénesnek, a pápa poenitentiaria írnokának erdélyi kanonokságot ad, bár már fehérvári kanonok, és övé a köveskáli plébánia is. - Tört. Tár 1900. 2, reg. - Lukcsics I. 42, reg. (Mindkettő Reg. Lat. vol. 199 fol. 90b.) - (M.) 1426 Jan. 26. Konstanz. V. Márton pápa az iregi [karinges Ágoston-rendi] préposttal pécsi kanonokságot adat a pécsi egyházmegyei aszuágyi Szent György-egyház rector-ának. - Lukcsics I. 43, reg. (Reg. Lat. vol. 199 fol. 277b.)-(M.)