Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

megvonják. - Az oklevelek bemutatása után a felek ítéletet kértek, ő azonban a pert, súlyos voltára tekintettel, a prelátusok és bárók döntése elé Mihály-nap nyolcadára halasztotta, utasítva a felpereseket, hogy akkor a neki és az alperesnek járó 12 márka bírság kétszeresét fizessék meg. Innen a per György mester halála miatt Jakch fia: István mester és e György mester fia: László mint felperesek és Mihály fia: János alperes között folytatódván a jelen Mihály-nap nyolcadán került tárgyalásra és ítéletre. Ebben megállapítva, hogy Jakch fiai: György és István felperesekkel szemben, akik az Od és Haraklian birtokokon lévő részeket királyi adomány címén igényelték maguknak, az alperes Od-i Mihály fia: János által felmutatott oklevelekből világosan kitűnik, hogy 1314-ben Od-i Iuachun fiai: György pap, Felicián és Guth, Demeter fia: János és Jakab fia: István - az alperes elődei - mint nemesek a Hektor felesége: Lilium után annak férje Od és Haraklian birtokokon lévő részeiből mint örökös birtokokból járó hitbére fejében, 42 márkát fizettek, 1335-ben pedig Bathor (dictus) János szolnoki ispán és a szolgabírák közgyűlésén Szolnok megye szolgabírái, esküdtei és a szomszédos nemesek vallották, hogy Od-i Demeter fia János, László, Tamás, János, István, János fia: Dénes és fia: Tamás, akiket azért idéztek, mert várjobbágyok, birtokaikkal együtt szabad nemesek és régtől fogva a nemesek soraiba tartoznak, miért is őket Bathor János ispán sub titulo nobilitatis hagyta megmaradni, az alperest mentesíti a felperesek keresete alól, nagyobb biztonság érdekében azonban mégis utasítja, hogy György-nap nyolcadik napján (máj. 1.) ötvenedmagával a leleszi konvent előtt tegyen esküt arra, hogy ő, ősei és a többi Od-iak és Haraklian-iak mindig és régtől fogva Od és Haraklian birtokokban valódi nemességgel éltek nullique note conditionali subiecti fuissent, a leleszi konvent pedig az eskü letételéről György-nap nyolcadára tegyen jelentést. Darabokra szakadt, hiányos papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 105472. (Wesselényi cs.) -(M.) 1116 Nov. 14. (Bude, 40. die oct. Mychaelis) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Gwth-i Imre mint perbeavatkozó - Péter fiai: András, János és László nevében is - Mihálynap nyolcadán megjelenve előtte Gwth-i Gáspár fia: János ellenében (proc. Perked-i Simon), akire atyja halálával szállott a per, előadta, hogy az őket és Jánost közösen illető Athya birtokon lévő birtokrész visszaszerzésére sok kiadást tettek, azonban sem Gáspár, sem fia: János a költségekből őket terhelő részt nem fizették meg, miért is kérte a tartozás megadását. János válaszában arra hivatkozott, hogy a birtokrész ügyében hozott ítéletig Imre valóban a saját nevében vitte a pert és fedezte a költségeket, de ezt viszonzásul tette, amiért valamennyi oklevelet, amelyek segítségével a birtokrészt visszaperelte, Gáspártól kapta meg; Gáspár nyugtatólevelet is kapott, de ez véletlenül elveszett és Imre kezére került. Kérte tehát, hogy Imre saját személyében esküvel ismerje el a nyugtató levél kiváltását és kezébe jutását. Imre ezt elutasította, kijelentve, hogy csak oly esküt kész tenni, hogy a költségről nem kelt nyugtatólevél és az nem került a kezére. ítéletében kötelezi Gwth-i Imrét, hogy György-nap nyolcadik napján (máj. 1.) a leleszi konvent előtt saját személyében tegyen esküt arra, hogy Gáspárt az oklevelek bemutatásáig tett költségekről nem nyugtatta, arról oklevél nem kelt és az nincs nála, az erről szóló oklevelet pedig a felek mutassák be előtte a fenti nyolcadon. Mivel pedig Gáspár fia: János a három márka bírságot nem