Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

996 Okt. 6. (8. die Michaelis) A csanádi káptalan előtt Salank-i Zalay (dictus) Balázs, Salank-i Pethew fia: Miklós és Salank-i Kothormanus özvegye (nob.) elengedik Tapson-i Anthimus fiának: János mesternek az esküt, amelyet Csanád megye alis­pánja és szolgabírái ítéletlevele értelmében a megye előtt a Mihály-napot (szept. 29.) követő első ítélőszékén hatalmaskodási ügyben huszonötödmagával kellett volna letennie. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. KML 170, Esztergomi kápt. orsz. lt. 8-5-23. (DF 208607.) - (M.) 997 Okt. 6. Az egri káptalan Zs.-hoz. Szept. 15-i parancsára (922) a Szirmaiaknak Szirma birtokba való iktatását elvégezte. - Fejér X75. 830, hiányosan. (Zs. 1418. márc. 12-i privilégiumából. DL 67420 ­Szirmay cs.) - Eredetije DL 67419. (Uo.) 998 Okt. 6. (8. die Mychaelis) Miklós leleszi prépost és a konvent előtt Helmech-i Simon fia: Ferenc elengedi azt az esküt, amelyet Helmech-i Jakab fia: András Mihály-nap nyolcadik napján tartozott volna ötvenedmagával letenni arra vonatkozólag, hogy Ferenc felszántott és bevetett nagy darab földjét per Demetrium, Nicolaum, Kan­drach, Elyam, Endre, Leen, Cherech, Iwan, Dynyz, Archys, Ilya, Jacho, Ozartho, Philippo, Demes et Ihnath iobagiones suos in possessione sua Zlathyna vocata commorantes újból nem szántatta fel és az ott learatott gabonát nem vitte el, Ferenc­nek vele közös erdejében annak egyik jobbágya sertését pedig nem ölte meg. A felek a továbbiakban megállapodnak, hogy amit az általuk közösen választandó nyolc fogott bíró András-nap nyolcadik napján Chazloch villa-ban ítél, azt mindketten 25 dénármárka bánatpénz terhe alatt elfogadják salva iudiciaria portioné, ha pedig va­lamelyik fél fogott bírái nem mondanának ítéletet, a másik fél bírái határozhatnak. Papíron, pecsételés nyoma nélkül. Leleszi konv. orsz. lt., Acta a. 1417-108. (DF 221046.) - (M.) * Okt. 6. u. Nyárádi Mihály ügyvédvallása. Lásd 2683. 999 Okt. 8. e. János wloclaweki püspök, pannonhalmi kormányzó és a konvent fellebbező supplicatio-ja [Já­nos bíboros ostiai püspök, zsinati alkancellárhoz]. Rendelje ki az egyik pápai ügyhallgatót a göllei ne­mesekkel tized miatt az esztergomi vikárius előtt folytatott perük eldöntésére. - Pannonh. rendt. III. 409, az alkancellár rendeletével. (Maiigeneri Vilmos szentszéki ügyhallgató okt. 8-i okl.-ből. Pannonhalma, Rendi lt., Capsarium 792, 34-H - DF 207607.) - Mon. Rom. Vespr. III. 8. (Uo.) - (M.) 1000 Okt. 8. (Constantie, f. VI. p. Francisci) Zs. Pethenyehazy-i Miklós fiának: Istvánnak fia: Márton szolgálataiért, amelyeket presertim in Lombardié et presentibus Alma­nie, necnon Arragonie, Francié et Angiié regnorum et aliis diversis mundi partibus teljesített, amidőn ő az egyetemes egyház és a római szent birodalom reformja, va­lamint az általános béke érdekében fáradozott, továbbá a tolvajok, latrok, fosztoga­tók és más gonosztevők kiirtása végett, akik - mint mondják - elszaporodtak az országban, Mártonnak, atyjának: Istvánnak, testvérének: Györgynek, atyai és osztá­lyos testvéreinek: János András, Balázs, Benedek nevű fiainak, Tamás fiának: Ja­kabnak, László András, Jakab, Miklós, György nevű fiainak és Péter fiának: Gálnak hatalma teljéből azt a kiváltságot adja, hogy Magyarország határain belül fekvő vala­mennyi birtokukon és birtokrészükön akasztófát és más kínzóeszközöket állíthassa­nak fel, tolvajokat, latrokat, fosztogatókat, gyilkosokat, gyújtogatókat és bármi más

Next

/
Oldalképek
Tartalom