F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)
Iratok
LÓNYAY GÁBOR MINISZTÉRIUMI OSZTÁLYVEZETŐ HIVATALÁRÓL LEMOND Különösen tisztelt Minister s Püspök Úr! Énnekem a közhivataloskodásra sohasem vala hivatásom. Ez előtt egy évvel az akkori cultus Cultus [sic!] minister megegyezésem nélkül neveztetett ki a prot(estans) egyházi osztály főnökévé. Azt hittem, hogy e hivatalt nem taszíthatom el anélkül, hogy hitsorsosim neheztelését s rosszallását ne vonjam magamra; - mert azt hitték: hogy egyházunk s köziskoláink ügyei az új törvény értelmében rendeztetni fognak. Azonban csakhamar beláták ők, s Pestre hitt küldöttjeik, miként ily nagyfontosságú ügyet rendezni, s a protestáns egyház viszonyait a status irányában elintézni nem könnyű feladat. - És nem történt semmi. Hivatalom köre e nélkül igen csekély volt, s maradt jövőre. Már akkor elhatároz ám magamban, hogy hivatalomról lemondva, ismét visszatérendek azon hiv(atali) pályára, melyen hitsorsosim vallás s köznevelés ügyében eddig is több hatállyal működtem, s működendhetek - ha Isten életemnek s egésségemnek kedvezend - ezután. Én teljes szívemből üdvözlöm kegyedet azon pólczon, melyre a Kormányzó Elnök s az orsz(ág)gyűlés bizalma helyhezé, ditsőségemnek tartanám ily Főnök s Minister vezérlete alatt tovább is folytatni hivatalomat, ha látnám s reményem lehetne: hogy vallásügyeink rendezése egyhamar szőnyegre kerülend. És ha - meggyengült egésségem megengedne bármely hivataloskodást. Közel 3 hónapja folytonosan beteg vagyok. Két hónapi fájdalmak és szenvedések után, szobámból alig csal ki a májusi melegebb idő, ismét visszatértek bajaim, fájdalmaim, alattomos lázaim. Ha e nyáron a fördők nem használnak, nem tudom, mit segítend rajtam! Az előadattak után nem kétlem, méltányolni fogja tiszt(elt) Minister Úr hivatalomróli lemondásomat, s azt elfogadandja. A mindenható adjon tiszt. Minister Úrnak erőt, egésséget nehéz pályájára. Koronázza süker igyekezetét, nemes czéljait, mik nem lehetnek egyebek, mint e hon boldogsága, polgárainak lelki nyugalma, szellemi s erköltsi kifejlése. Engemet pedig tartson meg nagybetsü emlékében, s kegyeiben, aki egyébiránt megkülönböztetett tisztelettel maradtam Tisztelt Minister s Püspök Úrnak Deregnyőn Május 13™ 1849. alázatos szolgája Lónyai Gábor 1 VKM, Debreceni, 1849: 759. sz. Eredeti tisztázat, pag. 2. Jegyzet 1 Lónyay Gáborról lásd: a jelen kötet 2. számú iratának 19. jegyzetét. A lemondást a minisztérium elfogadta. Máj. 20. Fogalmazó Papp Zsigmond.
