F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)
Iratok
beírva, a rajzteremek mégis rendesen felényire sem telvék. Az ifiak magok tudják, hogy mindnyájan el nem férnek, s csak azok jelennek meg, kiknek éppen kedvök van. Eszerint a mesterinasok vasár- s ünnepnapokban alig jelennek meg többször (8-10) szer, holott a czéhek rendelete szerint rendesen kellene járniok. Az itt Pesten munkában lévő mesterlegények fel sem vétetnek a fent említett körülmény végett. A rajz minden szóbeli előadás nélkül történik, a tanító segédjeivel egyenként látogatják a rajzolókat, s előforduló esetekben felvilágosítást adnak. Ezáltal á tanuló rapsodice egy-két tételt hall, amelyet minden bevezetés, összefüggés s kimerítés nélkül fel nem foghatván, gépilegesen másolgatja rajz-előpéldányait, ezáltal inkább kézbeli ügyességet nyer, mint fogalmat a tárgy szerkezetéről (Construction). A rajz minden nemeiből vannak előpéldányok: építészeti, díszítményi, gépi rajzok, virágok, tájtervezetek, tájrajzok (Landschaft), alakok (Figuren). A sok rajzolók közül vannak, kik öt-hat évig járnak, minekutána nemű [némi] gépileges ügyességet tanúsítanak; egy, a Helytartó Tanácshoz benyújtandó rajzdarab tuscherozásával vagy színezésével évet töltöttek; mindamellett a rajztárgyak szerkesztésére semmi gond sem fordíttatott, és így a kívánt czél el nem volt érve. Az elemi rajztanítónak nyilatkozata szerint a rajz-előpéldányok megszerzésére 26 éven át semmi költsége sem volt, tulajdon pénzéből több 3000 forintnál költött. Múlt évben Rottenbiller Lipót úr 1 indítványára a városi hatóság e czélra évenként 100 p(engő) forintot ajánlott meg. Szóval az okszerű rajzra mindeddig kevés gond fordíttatott, s czélaránytalanul kezeltetett. Tökéletesen kiképzett szakembereink esméreteiket vagy fáradságos privát szorgalom által vagy külhonban szerezték. A rajztanítók többnyire minden elmélet nélküli gépileges rajzolók, többnyire festészek; hogy ezek mesterembereinknek s műiparosainknak megkívántató szakbeli esméreteket gépileges lemásoláson kívül nem adhatnak, nyilvános. Ez hű képe az elemi rajztanításnak nemcsak itt Pesten, hanem Magyarország minden városaiban, ahol még szomorúbb helyzetben van. Ezen lényegesen segíteni kell. [...] Cl Az elemi rajzoskolának minő elrendezése Alólírt a tervezőnek minden pontjaira kimondván meggyőződését s véleményét. Ebből kitetszik, hogy az elemi rajzoskolát oly tágas alapra, mint azt a tervező kívánja átalakítani, nem lehet, mivel a szakbeli geometriai rajz u. m. az ábrázoló mértani, gépészeti, tájtervezeti s építészeti rajz az átalakítandó kir. József-Ipartanodákban a kívánt kiterjedésben s alaposságban fog taníttatni, e czélra 5 rendes tanár s annyi segéd terveztetett; Az iparegyesület a véleményező tudomása szerint a magas Ministériumhoz szinte pártfogásért folyamodik, ahol a gyakorlati pályán működő iparosok számára minden megkívántató tantárgyak egyesülve leendnek. Ez pótolhatja némüleg [némileg] a még felállítandó művész accademiát. 2 A gazda Egyesület is hasonnemű intézetet tervezett, a mezei gazdák számára.
