A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

szervezni. A Partizán Szövetség nem a partizánok szövetsége. Pl. most is kérnek tőlem igazolást régi párttagokról. Hát nem tudom letagadni, hogy 1941ben az illető tagja volt az illegális kommunista pártnak, de azért tudom, hogy a háború alatt már passzívvá vált, nem is volt vele hosszú időn át kontaktusunk, és a felszabadulás után hát nem valami sokat segített. De a kérdést felteszik, s igaz, hogy belépett, nem tagadhatom le, hogy bekapcsolódott, nem volt áruló sohasem. Én nem tudom, ha szükséges, lehet csinálni a volt párttagok szövetségét, már így, hogy tovább vigyük, ezt viccből mondom. Mi egy egyesült párt vagyunk, és azt hiszem senki sem fogja félreérteni, a szociáldemokrata párttagság egyenértékű a kommunista párttagsággal is a mi szervezeti szabályzatunk szerint. Be kell írni, mióta párttag. De hogy jön ez a két fogalom, hogy mondjuk a szociáldemokrata pártnak valaki becsületes és rendes tagja volt - s ezrével voltak ilyen emberek, és a munkásosztály pozíciója mellett voltak - a fegyveres partizánokhoz? Énszerintem az illegális párttagság, a kommunista párttagság az bizonyos értelemben százszor több, mint hogy partizán volt. Más értelemben viszont az, hogy fegyverrel harcolt, az több, mint az illegális párttagság. Mindig attól függ, hogy miről van szó. És nem jó a kettőt összekeverni. Van ott most 3000 tag, s azt hiszem, ha nagyon megrostálnánk, lenne 650 partizán. A többi isten tudja milyen alapon partizán szövetségi tag, meg aztán azoknak a rokonai is ott vannak, afféle vegyes társaság. S abban, amit a Földes elvtárs felvet, igaza van. Ez a múlt évi tavaszi vonal folytatása, amikor a kerületi bizottságtól megkövetelték, hogy minden lényeges káderkérdést a Partizán Szövetséggel is jóvá kell hagyatni, a párt káderdöntései csak akkor jogérvényesek. Itt is úgy van, a KB felszólítja a tagot, nem válaszol, és utána a Partizán Szövetség is ugyanígy felszólítja, mert gondolják, az nyomatékosabb, mintha a KB szólítja fel. Itt felmerült a büntetőpolitikát érintő egypár kérdés. Azt hiszem, helyes lesz, ha egy tájékoztatót a KB napirendre tűz e tárgyban. A büntetőpolitika végrehajtásáról a politikai természetű ügyekben. Azzal is lehet és kell foglalkozni, hogy a szervek nem egy nyelven beszélnek, de azzal aztán tényleg marxista módon kell foglalkozni, mert szerintem kell, hogy legyen egy olyan irányzat, hogy a rendőrség vizsgál, kutat és lehetőleg sok embert akar megvizsgálni. Az ügyészségnek pedig ügyelnie kell a törvényesség betartására. Van egy ilyesfajta különbség a szervek alapvető funkciója közt, ami a dolog természetéből adódik. Ami persze nem azt jelenti, hogy az ügyészség a nagy demokratikus lendületben nem tudom én a horthysta tábornokok védelmezőjeként lépjen fel, mint ahogy néha az is előfordul. Azt is meg lehet, és kell is látni. De önmagában, hogy nem ugyanazt csinálja mind a három szerv, az helyes. Akkor nem kéne három szerv, akkor elég volna egy szerv. A 920-as Cseka

61 rendszer volt az, ahol ugyanaz a szerv volt a vizsgáló, a vádoló, az ítélkező, sőt még az ítéletvégrehajtó is.De erre most nincs szükség. Végül felmerült a jelöléssel kapcsolatban egypár kérdés. A Kovács Béla kérdése. Egy elvtárs foglalkozott ezzel, s helyeselte a döntést.Veres Péter: itt nem volt pontos a tájékoztatásom, mert az olyan állapotban van, hogy már volt bent, hogy nejelöljük, ezt vele közöltük is. Én magam közöltem, de ennek ellenére még holnap, mint utoljára mérlegelendő kérdésre még vissza fog térni a PB. Négy-öt ilyen név van összesen. Tehát ebben az állapotban van most a kérdés, hogy még egyszer tudjuk mérlegelni. A személyek szerepe 568