A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

táblakialakításra, azaz tagosításra akkor kerülhet sor, ha ezek a módszerek nem vezetnek eredményre. Ebben az esetben részleges tagosítási eljárásra van szükség, az igazságos többségi elv alapján. Ezért a község határának azon részein kell a táblát kialakítani, ahol a termelőszövetkezet szétszórt földjei és az állami tartalékföld együttes területe az érintett határrésznek legalább 51 százalékát kiteszi. Az érintett dolgozó parasztoknak azonos minőségű földet kell cserébe adni, figyelembe véve más földjeiktől és a lakóhelytől való távolságot is. Évelő kultúrák, s egyéb beruházások (épület, kútstb.) értékét az érintett dolgozó parasztok és a termelőszövetkezet által egyenlő arányban kiküldött értékmegállapító bizottság öszegszerű javaslata alapján kell megtéríteni. Általános tagosítást abban az esetben lehet engedélyezni, ha 4000 ha-on aluli kis községben a dolgozó parasztok legalább 70%-a, az ennél nagyobb községben pedig 80%-a már a mezőgazdasági temelőszövetkezetben, illetve termelőcsoportban van. e) 1959. január l-ig a kormány határozatban biztosítsa a már említett káderátcsoportosítás anyagi feltételeit és a termelőszövetkezetek mezőgazdasági és számviteli szakemberekkel való további megerősítésének lehetőségeit. A termelőszövetkezetekhez kerülő szakemberek - agronómusok, főkönyvelők - számára hasonló anyagi feltételeket kell biztosítani, mint a káderátcsoportosítás során falura küldött politikai munkásoknak. A termelőszövetkezetek további szakemberigényének kielégítésére 1959-től kezdve az egyetemeken, főiskolákon végzett fiatal szakembereket 2-3 éves gyakorlatra kell beosztani, elsősorban állami gazdaságokba, kísérleti és tangazdaságokba, de a legjobb termelőszövetkezetekbe is, tapasztalt szakemberek mellé, s csak ezután kell őket a termelőszövetkezetekhez irányítani. J) Elő kell segíteni mind a régi, mind az újonnan alakuló termelőszövetkezeteknél, hogy termékeik egy részét saját maguk dolgozzák fel (tejfeldolgozás, konzervipari tevékenység stb.), és ezzel kapcsolatos beruházásokat valósítsanak meg. Ezt kisebb állami üzemek, felszerelések átadásával is - megfelelő térítés ellenében - elő kell segíteni. Ezzel növelni lehet a termelőszövetkezeti tagok mezőgazdaságon kívüli foglalkoztatását jövedelmük gyarapodását, továbbá tehermentesíteni a népgazdságot bizonyos beruházások központi megvalósítása alól. 5. A szocialista átszervezéshez szükséges anyagi alapokat az ötéves terv elkészítése során biztosítani kell az Országos Tervhivatal eddigi számításai alapján. 6. A Központi Bizottság egy éven belül újra napirendre tűzi a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését annak érdekében, hogy több évre megszabja az ezzel kapcsolatos teendőket. Akkor kell majd dönteni a következő kérdésekről is: a) A túlzott paraszti jövedelmek fokozatos elvonásának módjáról és a szükséges intézkedések bevezetésének időpontjáról. b) A föld adásvétel-forgalom szűkítése esetleges megszüntetése. c) Az egyéni paraszti földek 1957-ben megkezdett telekkönyvi rendezésének esetleges leállítása. Budapest, 1958. november 18. A Politikai Bizottság által kiküldött előkészítő bizottság: (Tagjai: Fockjenő, Dobi István, Dögei Imre, Tömpe István, Sándor József, Nyers Rezső, Fehér Lajos, Keserű János) 900