A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

ezen a vitán. Ami az anyag megküldését illeti, azt hiszem, nem követtünk el pártszerűtlenséget, elég széles körben megtárgyaltuk: vezetőkkel, tsz-elnökökkel és egy tucat pártfunkcionáriussal. KADAR elvtárs: Nem ez volt a célja, a célja az volt, hogy majd maguk a VBon belül maximum egy kicsit megbeszéljék. MOLNÁR elvtárs: Persze, Kádár elvtárs, nem úgy, hogy odaadtuk volna nekik kézbe, hanem vitatkoztunk egyes kérdésekről. Egyébként ez nem mai keletű dolog, mert a KB elé elég széles körű anyag készült, és azt pedig nagyon alaposan több ezer emberrel megtárgyaltuk. En azt kérném, hogy tartsuk meg ezt a módszert, mint az új munkastílus nagyon lényeges vezetési vonását. A párt mezőgazdasági politikájával kapcsolatosan nekünk az a meggyőződésünk, hogy ez az agrárpolitika helyes volt, a kialakult körülmények között ezt kellett tenni. Ez meghozta számos vonatkozásban a maga gyümölcsét. De nyilvánvaló, hogy egy sor gondunk, bajunk, problémánk van. De alapvetően, amit tettünk, azt helyesen tettük. Nekem az a véleményem, hogy az agrárpolitikai tézisek jók, időtállók. Egyrészt jónak tartom azt, hogy mindaz megtörtént, ami bírálatot hoztunk korábban a mezőgazdasági politikáról. Ez helyes volt. Azon túlmenően az agrártézisek egy sor megállapítást tettek, amelyek időállóak olyan vonatkozásban, hogy mint elvi tételek, fő kérdésekre gondolok most, sőt azt is merem mondani, hogy egyik fogyatékossága a mezőgazdasági szervező, politikai munkánknak pl. az agrártéziseknek azt a nagyon lényeges megállapítását, hogy a rétegpolitikát valósítsuk meg, ezt nem csináltuk. Ez pedig a leghatározottabb osztályszemléletet kívánja meghonosítani. Ez nem jó, de beszélni kívánok róla. Pillanatnyilag úgy áll, hogy mi a parasztságot egy egységes tömegként nézzük, pedig a parasztság rétegeződik, amint a marxizmus ezt bizonyítja. Világos, hogy az agrártézisek nem határozták meg évekre azt, hogy mit csináljunk. De ki lehet venni a központi ülés vitájából, hogy ezt most sem fogjuk megcsinálni. Hát akkor ott sem lehet igényt támasztani, de az agrártézisek mellett ott van a pártnak egy sor fóruma. Hát megvan a PB határozata a mezőgazdasági szövetkezetekkel kapcsolatosan. Ennek nyomán a 3004. [sic!] Véleményem szerint nagyon jó határozat volt, ami része az agrárpolitikai kérdéseknek. Nem lehet ezekről a határozatokról megfeledkezni, mert alapvetően a falusi pártszervezet megerősítését, a párt vezetését ez biztosítja. Na most, a Mezőgazdasági Osztály munkájáról is el kell mondanom a véleményemet. Azért, mert hát én vagyok az az egy szerencsétlen titkár, aki tagja vagyok az agrárbizottságnak.

99 Azért szerencsétlen, mert jó volna, ha mások is benne lennének. Egyébként személy szerint nekem jó volt, mert egy sor anyagot elolvasott az ember, vitatkozott, sőt kidühöngtem magam néha-néha olyan dolgokért, amik nem mentek lent a gyakorlatban. Hogy a párt Mezőgazdasági Osztálya - szóval oszlopos része volt ebben a kétéves agrárpolitika ilyen jellegű alakulásában. Belül voltak ezek a viták, egyéb, azt én nem tudom. Részt vettem az agrárpolitikai bizottság ülésén, Fehér elvtársat, másokat nyilvánosan hallottam vitatkozni, szorgalmazni a mezőgazdasági típus átszervezését [sic!]. Na most, tényleg ott volt a Gyenes is, és ott volt a Matolcsi is. Állítom, hogy se egyiknek, se másiknak döntő szerepe nem volt. Ellenben ott voltak a KB 782