A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
toknál már jobban érthető. Azzal a kérdéssel is jobban kellene foglalkozni, hogy mi az oka a munkásosztály politikai hangulata tényleges ingadozásának. Ez a vezetés megjavításával függ össze. Azt tapasztalhatjuk, elvtársak, hogy a gazdasági vezetők az üzemekben nemigen kíváncsiak a dolgozók véleményére. Ez nagyon nagy veszély, ez a pártmunka stílusával is összefügg. Pártszervezeteink nincsenek felkészítve a párt és a kormány által foganatosított határozatok végrehajtására. Itt van például a nyereségrészesedés problémája, itt van most az üzemi tanácsok felállítása. Ezt azért teszem szóvá, hogy feltétlenül fel kell készíteni a párt- és tömegszervezeteket a párthatározatok végrehajtására. A nyereségrészesedés kérdése. Szélhámosokként kezelnek bennünket. Ahogy először ismertettük a kérdést, elég sok félreértésre adott okot. Ez nem kritika, hanem önkritika. Amikor kiszámítottuk a részesedést, nagyon nagy szerepet játszottak bizonyos könyveléstechnikai machinációk. A harmadik kérdés, amellyel szeretnék foglalkozni, összefügg ezzel. Fock elvtárs szólt arról, hogy a III. negyedévi terv teljesítése nem elsősorban a termelékenység emeléséből adódott. Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy gazdasági életünkben van egy olyan ellentmondás, amelyet fel kell számolni. A kapacitást nem tudjuk mindenhol kihasználni, nem tudunk minden iparágat anyaggal ellátni. Ilyen körülmények között mi a termelékenységet nem tudjuk emelni, s ha nem végzünk számításokat, hogy az üzemben milyen munkáslétszám tudja a tervet teljesíteni. Úgy gondolom, hogy nem szabad nekünk olyan szemérmesnek lennünk, hogy csak azért, hogy kimutassuk, hogy nincs nálunk munkanélküliség, nem foglalkozunk komolyan ezekkel a dolgokkal. Inkább kifizetődik az gazdaságilag és politikailag, ha munkanélküli-segélyt fizetünk pár ezer ember számára. A szocialista munkaversennyel sem tudjuk elérni a termelékenység emelését. Nem tudjuk eléggé felhasználni. Nem tudunk gazdaságosan termelni. Ha a 3 éves tervvel foglalkozunk, igyekeznünk kell ezeket a meglévő ellentmondásokat megszüntetni. SÁGI GYÖRGY elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A beszámoló számadataiból és saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a konszolidáció gyorsabban jött létre, mint számítottuk. Ha megvizsgáljuk, hogy mi az alapja ennek, látjuk, hogy az egyik oldalon az a szocialista segítség áll, amit a szocialista tábor nyújtott az országnak, a másik oldalon a mindinkább kibontakozó bizalom áll, ami a kormány, a párt részéről a dolgozók felé megnyilvánul, és ami viszont a dolgozók részéről a párt és a kormány felé nyilvánul meg. Véleményem szerint ennek a bizalomnak az ügye a jelen időszakban egyik legfontosabb politikai kérdés. A kormány részéről hogy nyilvánult meg a bizalom a dolgozók felé? Részben a béremelés, részben a nyereségrészesedés formájában, és megmondom, a dolgozók úgy is számolnak, ha ezeket összeadjuk, plusz hozzávesszük, hogy nincs békekölcsönjegyzés, ezekből kijön mintegy két hónapi bérnek megfelelő emelkedés. Ennek az emelkedésnek a realizálása, tartós megmaradása nagyon fontos kérdés azoknak a dolgozóknak a részéről, akik nagyon felelősen nézik, hogyan birkózunk meg ezzel a feladattal. Ha a forrásait vizsgáljuk ennek az előlegezett bizalomnak, akkor látjuk, hogy az kölcsönön és a beruházások csökkentésén alapul. 74