A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

hogy nem hívtuk meg a közebédre, mikor ott vezetők voltak, ezt az elvtársak nagyon jól tudják. Akkor azután később, amikor egy bizonyos óvintézkedés következtében ez nem volt így, ahol jártam, ellenben az volt, hogy voltunk például Pécsen egy ilyen szempontból jól sikerült vacsorán, ott is volt mindenféle árnyalat, aki tényleg tényező ebben a városban. De a minket képviselő elvtárs, tehát a Pécs megyei VB pohárköszöntőjében már csak kommunistákról volt szó. Mit csináltak a múltban a kommunisták, mit csinálnak a jelenben, és mit fognak a jövőben csinálni. És természetesen az volt az egésznek a tónusa, hogy mindent a kommunisták csinálnak, holott már megtanulhattuk, hogy ez az eredményeknél sem egészen így van, hogy mindent a kommunisták csinálnak egyedül, és ha van valami hiba, hiányosság, azt is a kommunisták nyakába varrják, az összesét, ha egyszer mindent azok csinálnak. Ezt azért mondom, hogy a szemlélet benne van, például a pécsi elvtárs is, itt van jelen a Laki elvtárs,

22 ő aztán nem gyanúsítható azzal, hogy nagyon szereti a szektás vonalat, személyi kultuszt, vagy nem tudom én ilyesmit, de azért a gondolatmenetben bizonyos maradványok benne vannak. Ez olyasmi például, hogy elfeledkezünk, hogy nem csak kommunisták vannak a világon. Ez a helytelen, szektás gondolkodásmódnak a maradványa, ami benne van az emberekben. Ezt csak annak az illusztrálására mondom, hogy ez a dogmatizmus nem olyan egyszerű, hogy elkezdjük szidni a Rákosi Mátyást, és ezzel kész lesz a Kongresszus. Nekünk ennek egy kicsit a mélyére kell majd hatolni. Ugyanígy a revizionizmusnak az osztálygyökereit kimutatni, és így tovább. Van például egy ilyen kérdés is, elvi kérdés természetesen, hogy egy PB előterjesztésben láttam, hogy javasoljuk az MSZMP első Kongresszusát. Itt a Kállai elvtárs mondja, hogy javasoljuk az MSZMP IV. Kongresszusát összehívni jövő év őszére. Megmondom, még ezen is gondolkozni kell, hogy hányadik legyen ez a Kongresszus. Hát ez eszmei vállalás, még talán azt is érdemes mérlegelni, hogy esetleg 1918 őszétől számoljuk, de általában ezt mérlegelni kell, nem úgy van, hogy legyen első, vagy hogy legyen negyedik. Gondolkozni kell. Ez elvi probléma, ez összefüggéseket jelent az egyesüléssel, a Kommunista Párttal, amely dolgozik 1918 őszétől stb. Ezt is meg kell vizsgálni, hogy mégis hányadik kongresszus.

23 Felmerülnek pártépítési kérdések, már az előkészítés időszakában, de még a Kongresszuson is. Például ilyesmi; valamiféle kihagyásoknak is kell lenni, én személyileg [sic!] meg vagyok győződve, hogy a pártszervezetek egy csoportját egy kicsit át kell nézni. Vagy legalábbis bizonyos személyeket át kell nézni. Hát olyan abszolút helyzet van, hogy van egy ember, a Kossuth Könyvkiadó nem adhatja ki a könyvét politikai okoknál fogva, igaza van a Kossuth Könyvkiadónak, fenntartással él a szerzővel szemben, ugyanakkor párttag az illető. Hát hogy lehet ez, hát ha a Kossuth Kiadó nem jelentetheti meg a kiadványt, mert politikai fenntartásai vannak, a művel szemben is, de nem is annyira a művel, mint a személlyel szemben. Hát akkor hogy lehet párttag. Én inkább el tudom képzelni, hogy valaki nem párttag, de a Kossuth Kiadó kiadja a könyvét, mint hogy a Kossuth nem adhatja ki a művét és párttag. Van egypár ilyen párttagunk nekünk, ilyen ismertek, akiktől mégis meg lehetne válni békében, vagy nem kellene, vagy nem tudom én micsoda [sic!]. 678