A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

A gyárak, üzemek történelmi múltjával kapcsolatban: Kelet-Németország­ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában egy-egy gyár történetéről egész ko­moly kis könyvet adnak ki; hogy keletkezett a gyár, kik voltak a tulajdonosai, hogyan nézett ott ki a munkásmozgalom, kik voltak a mártírok, hogy került a nép tulajdonába. Ez nálunk is szükséges lenne, mert így éreznék az emberek; ismerik a gyár történetét, és ezzel kicsit magukénak is tartják. Ugyanakkor azt is látja, hogy a gyár története egy darab történelem is. Javasolom, nézzük ezt meg nálunk is. Nagyon érdekesen meg lehetne írni egy-egy gyár, üzem törté­netét. FEHÉR LAJOS elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Én a két beszámoló me­zőgazdasági részéhez szeretnék hozzászólni. Kádár elvtárs megjegyezte, hogy sok elvtárs úgy fogja fel, hogy most nem tudunk termelőszövetkezeteket fej­leszteni. Ennek a fogalmazásnak nincs semmi jogossága. Állítom, hogy ter­melőszövetkezeteink az idén sokat erősödtek. Magasabb a kukorica termés­átlaga, a hízottszarvasmarha-állomány, amellyel a legnagyobb baj volt, a ta­vasz óta 30%-kal, a sertésállomány 33%-kal nőtt. Ajobb megmunkálás, a jobb gazdálkodás következtében az idén a munkaegység-részesedés jobb a tavalyinál, amikor 30-31 Ft jutott átlagosan egy-egy tagra, az idén pedig 40-41 Ft, így az életszínvonal jóval magasabb, mint tavaly volt. A megyei pártbizottságok mezőgazdasági osztályvezetői állítják, hogy so­hasem volt olyan sok jó termelőszövetkezet, mint most. Igaz az, hogy a szövetkezeti szektor és az egyéniek között a versenyszellem sem volt olyan azelőtt, mint az idén. Sokan a fejlesztés kérdését is csak általánosságban kép­zelik el. Ahol megvan a politikai és gazdasági feltétel, ahol jók a terme­lőszövetkezetek, ott rá kell menni a meglévők fejlesztésére, az újak alakítá­sára, a különböző termelőszövetkezeti csoportok alakítására. Az előrehaladást konkrétan három fő területen kell megszervezni: 1. Minden megyében van 40-50 olyan jó termelőszövetkezet, ahol a ter­mésátlagok meghaladják az egyéni parasztok átlagát. Azonban a termelő­szövetkezetekben - az elvtársak megállapítása szerint - mindenütt megvan a 20-25 főnyi mag. Az ezekre való támaszkodással kezdhetjük meg a munkát. Bács megyében egy jó módszert vezettek be az elmúlt hetekben. Ebben a megyében 40-50 jó termelőszövetkezet van. Ide kiküldtek politikai aktívákat, és kezdik a munkát szervezni. Javaslatom, hogy az összes megyei pártbizottsá­gok osztályvezetői az elkövetkező hetekben ugyancsak kezdjenek hozzá ehhez a felméréshez. A második probléma, amivel foglalkozni szeretnék, a kilépettek vissza­vétele. A kilépettek jelentős részében megvan a hajlandóság a visszajőve télre. A fő baj az, hogy a termelőszövetkezetek vezetőiben van az ellenállás ezzel kapcsolatban. Elmondották a megyei osztályvezető elvtársak, hogy sok helyen azzal küldik el a visszajelentkezőket, hogy jöjjenek november vagy december végén, vagy pedig hogy tanuljanak három-négy évig az egyéni gazdaságban. Egyszóval merev elutasítás mutatkozik a kilépőkkel szemben. A harmadik terület: a tél folyamán sok helyen széjjelzavartak az ellenfor­radalom előtt is jól működő termelőszövetkezeteket, amelyeknek megvolt a gazdasági alapjuk. Itt az épületek is megvannak. Felhívtuk a megyei pártbi­zottságok figyelmét, hogy az ilyen helyen próbálják meg elkezdeni a szervező 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom