A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

A béren és fizetésen kívüli juttatások különböznek az egyes ágazatok között. A legmagasabb a szénbányászatban, kohászatban, gépiparban. A legalacsonyabb a könnyűiparban, ahol a jövedelmek is kisebbek. A felszabadulás után nagy ütemben fejlődtek a gyermekintézmények, különösen a bölcsődék. A mai körülmények között a bölcsődés korú gyermekek kb. 5 százaléka, az óvodáskorúak kb. 28 százaléka helyezhető el a megfelelő intézményekben. Igen széles körű az üzemi étkeztetés. (A munkásoknak 30 százaléka vesz részt benne.) A költségeknek több mint felét a vállalatok fedezik. Az üzemi konyhák ellátására az utóbbi időben a korábbinál jóval kevesebb a panasz. A szervezett üdültetés az utóbbi években nem fejlődött, sőt az üdültetettek száma csökkent. Ma a szakszervezeti tagságnak mindössze 7-8 százalékát lehet évenként üdültetni (korábban 10 százalékot). Igen kevés a beutaltak közt a munkás. Általánosan keveslik az üdültetést, főként a nyári hónapokban. 5. Egészségügy A felszabadulás óta jelentősen javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátottsága. Jelentősen fejlődött a kórházi, rendelőintézeti, körzeti orvosi hálózat. Sokat javult a lakosság szociális és egészségügyi helyzete. A fejlődés nagyobb arányú a munkáslakta területeken. A múlthoz képest az országos átlagnáljobban javult a munkásság egészségügyi helyzete. Az eredmények ellenére az egészségügy fejlődése nagyon elmaradt a népgazdaság fejlődése mögött. Az egészségügyi ellátás a munkásosztály életszínvonalának egyik legelmaradottabb területe. Különösen elmaradt a követelményektől a kórházi ellátás. A kórházi ágyfejlesztést elsősorban a meglevő intézményekben, az ágyak zsúfolásával, a kastélyok, honvédségi épületek átalakításával és nem új kórházak építésével értük el. Nem tudtuk behozni a múlt súlyos mulasztásait pl. Salgótarjánban, a nógrádi szénvidéken, Borsodban stb. Általában nagyon elmaradt az egészségügy fejlődése az újonnan növekvő vagy létesülő ipari településeken (Komló, Sztálinváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Várpalota stb.). A kórházi ágyfejlesztés ellenére a biztosítottak számának növekedése, az egészségügy, kultúra és igények emelkedése következtében kórházaink rendkívül zsúfoltak. Ezt mutatja, hogy az ágykihasználás az 1938-as 74 százalékról 1955-ben 93 százalékra növekedett (minthogy a felvétel és elbocsátás napja összesen 1 ápolási napnak számít, ez azt jelenti, hogy számos kórház legfontosabb osztályain állandósulnak a pótágyak). A zsúfoltság miatt kevésbé súlyos betegeknek hosszú a várakozási idejük, ugyanakkor hamarabb kerülnek elbocsátásra. (Az átlagos ápolási napok száma az 1938-as 22-ről 17-re csökkent.) Annak ellenére, hogy a tuberkulotikusok ápolására szolgáló ágyak számát több mint kétszeresére emeltük, még mindig hetekig kell sokszor a fertőző tüdőbetegeknek várniuk, míg kórházba, szanatóriumba kerülhetnek. Sokan közülük intézeti elhelyezkedésükig egészséges családtagjaikkal egy szobában kénytelenek lakni a rossz lakásviszonyok miatt. Alacsony a kórházakat ellátó személyzet száma is. Nem kielégítőek a kórházi ellátási normák. A kórházak mellett nagy á zsúfoltság a szakrendelőkben. Annak ellenére, hogy a felszabadulás óta elsősorban a munkáslakta területeken építettünk több szakrendelőt, a rendelői hálózat fejlődése elmaradt a biztosított létszám és az igények növekedése mögött. Az ellenforradalom után átmenetileg - a disszidálások, Budapest és a mezőgazdasági vidékek szívó hatása miatt - Borsodban, Nógrádban s más fontos iparvidékeken több orvosi - elsősorban körzeti orvosi - állás üressé vált. Ez rontotta ezeken a vidékeken az egészségügyi ellátást. Ez év őszére a megürült állások zömét betöltjük. Sok panaszra ad okot az is, hogy még mindig nem sikerült a táppénzes felülvizsgálat régi rendszerét megváltoztatni. Nem sikerült általánosan elérni, hogy az ellenőrzés a táppénzes jogosultság megállapítása mellett a magasabb színvonalú gyógyítás eszköze is legyen. A munkások gyakran és joggal panaszolják az egészségügyi ellátás fogyatékosságait és a részben emiatt meglevő orvosi és egészségügyi korrupciót és protekcionizmust. 653 j