A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

2. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA SZIGORÚAN BIZALMAS! Ikt. sz. H/19/a. TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről és vezető szerepének érvényesüléséről A Politikai Bizottság 1958. február 4-i határozata alapján május-június hónapban tanulmányoztuk a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetét, a munkások részvételét a vezetésben, az üzemi pártszervezetek politikai munkáját. Az országos adatgyűjtésen kívül 20 központi és 20 budapesti brigáddal közvetlen vizsgálatot folytattunk a legfontosabb nagyüzemekben. A kerületi és megyei pártbizottságok egy része szintén tanulmányozta a hozzájuk tartozó üzemek munkájának s a munkásnegyedek helyzetét. (A közvetlen vizsgálat nem terjedt ki a mezőgazdaságban, kereskedelemben, közlekedésben és részben az építőiparban foglalkoztatott munkásokra.) E munka során a brigádok résztvevői - mintegy 2000 párt-, állami és tömegszervezeti vezető, köztük több KB-tag - mintegy 45 000 munkással és munkásból lett értelmiségivel beszélgettek. A vizsgálat a munkások közt jelentős és kedvező visszhangot keltett. Véleményük szerint újabb bizonyítéka volt ez annak a közvetlenségnek, amelyet a párt tevékenységében és vezetésében tapasztalnak, annak, hogy a pártvezetés állandó figyelemmel kíséri a munkások helyzetét, szem előtt tartja érdekeiket. A meghallgatott munkások többsége bátran és őszintén elmondta véleményét a párt politikájáról s felhívta a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek a munkásoknak nem tetszenek. A hiányosságok megszüntetésére a párt további intézkedéseit várják. Számos országos vagy helyi jelentőségű kérdés megoldására tettek javaslatokat. A helyi jellegűeket eljuttattuk az illetékes üzemi, kerületi vagy megyei szervekhez. A brigádok tagjainak felszólítására a helyi szervek már a vizsgálat idején egy sor kisebb problémát megoldottak, s ez is a munkások tetszésével találkozott. A vizsgálat tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze: I. A MUNKÁSOSZTÁLY POLITIKAI HELYZETE ÉS A PÁRT TEVÉKENYSÉGE A MUNKÁSOSZTÁLY SORAIBAN A munkásosztály a proletárdiktatúra vezető osztálya, a társadalmi haladás legfőbb tényezője. A népi demokrácia éveiben a munkásosztály helyzetében alapvető változás következett be. Kizsákmányolt osztályból a hatalom birtokosa lett; gazdasági helyzete lényegesen megjavult, politikai fejlettsége és kulturális színvonalajelentősen megnövekedett. A munkásosztály területi összetétele a felszabadulás óta eltelt 13 év alatt megváltozott: a munkásosztály létszáma 1938 óta 700000-ről 1949-re 950000-re, 1957-re 1279000-re növekedett, tehát mintegy 80 százalékkal nőtt. Amíg 1938-ban a munkások az összkeresők 18,7 százalékát, addig 1957-ben 29 százalékát tették ki. 1956-ban a munkások 75,7 százaléka dolgozott 500-nál több munkást foglalkoztató vállalatnál. Megváltozott a munkásosztály területi elhelyezkedése is. Új ipari települések alaktiltak ki, a korábbiak lakossága pedig többszörösére nőtt. A gyors ütemű iparosítás következtében a munkásosztályjelentősen felhígult. A beáramlás döntően a mezőgazdaságból, továbbá a városi kispolgárságból, végül kisebb mértékben a volt uralkodó osztályokból történt. A munkásosztály felhígulása következtében erősödött 636