A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

dapestiek, és más hidakon is -, ha elhatározzuk, mint ahogy elhatároztuk az Erzsébet híd építését, el lehet határozni, hogy az Erzsébet hídnál megszervezünk egy ilyen társadalmi akciót, hogy szombat délután és vasárnaponként oda kimegy Budapest népe, elsősorban vezetők - lehet erre gondolni majd -, és dolgozunk annak a hídnak az építésén. A határozati javaslatba nem ártana belevenni egy-két mondatot, amiről Komócsin elvtárs beszélt, ez a Hanság kérdése. Nem ártana belevenni, éspedig, mint példát, és azzal talán, hogy ezt ki is kell bővíteni. Talán még azt is meg lehet gondolni, hogy ne legyen a diákság, az ifjúság privilégiuma, esetleg felnőtt tanyát is ottan rendszeresíteni, ahová mások is mehetnek. De mindenesetre az egész - a Hanság, vagy akármilyen más ilyen akció - azt a célt kell hogy szolgálja, hogy a szocializmusért való lelkesedés mutatkozzon meg az ilyen társadalmi munkában. Ezt a célt kell, hogy szolgálja. Akkor, amikor mentünk, tényleg azért mentünk, hogy mi a szocializmust építjük, és ha az emberek megelégedettek, ha az emberek dolgoznak is, ha az emberek igyekeznek jobban dolgozni, nagyon kevés olyan ember van, aki tudatosan a szocializmus megvalósításáért dolgozik. Ezért nekünk, hogy így dolgozzanak az emberek, a munkásosztályt ez hassa át, ezért nekünk komoly politikai munkát kell kifejtenünk. Ehhez hozzájárulhat az is, ha valamiféle ilyen munkát megszervezünk, amiről Cservenkáné, Komócsin elvtárs és mások beszéltek. Én a bevezetőmben - talán egy kicsit többet - beszéltem a gazdasági részről. Magamban is kialakult olyan érzés, és másokban is, akikkel beszéltem szünetben, hogy nagyon rossz lenne ez a határozat, ha az egész arra menne ki, hogy mit adunk a munkásosztálynak. Inkább azokat a részeket kellene erősíteni, ahol a munkásosztálynak a felelősségéről beszélünk - egyetértek azzal, amit Kiss [Dezső] elvtárs mondott -, tényleg én is ott lelkesedtem, amikor Novotny

80 elvtárs erről beszélt, és vagy hat felszólaló arról beszélt, hogy a munkásoknak mennyi rengeteg területen áll fenn a felelőssége, amit erősíteni kell benne. Ez jobbá tenné a mi határozatunkat, sőt az sem ártana, ha egy-két dologban megmondanánk világosan, hogy a munkásosztályban ugyan élnek ilyen gondolatok, ilyen kívánságok, ilyen vélemények, de ezek helytelenek, ezzel a KB szemben áll, és ki akarja nevelni a munkásosztályból ezeket a helytelen gondolatokat, kívánságokat. A bérrel kapcsolatban az utasításból hiányzik, és tényleg nincs összehangolva az utasítás a határozati javaslattal. Mert a határozati javaslaton dolgoztunk még, az utasítás pedig maradt. így van ilyen kettősség is, hogy a határozati javaslatban világosan benne van, hogy végre kell hajtanunk azt a béremelést, amit a 3 éves tervben megszabtunk, ez nincs megmondva, hogy évi 2, összesen 6%, lényegében erről van szó, az utasításban viszont nincs benne. Ezt is korrigálni kell. A nyugdíjról nem tudunk ebben a határozatban részletesen beszélni. Azt alaposan ki kell vitatni, még eltérő álláspontok is vannak, amit meg kell beszélni, de a lényege a rendezésnek az, hogy lényegében minden nyugdíjas réteg részesül a rendezésben. Az egésznek a lényege az, hogy közelebb hozza ahhoz a szinthez, akik most mennek el nyugdíjba az új nyugdíjtörvény alapján. Sajnos a teljes rendezést, hogy egy nyugdíjtörvény legyen Magyarországon, ezt nem tudjuk megcsinálni. Akkora nagy az eltérés, hogy ezt nem 627