A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

bad egyszerűen csak így politizálni. A munkásosztály erősen széttagolt, erősen differenciált, és nekünk a politizálás folyamán erősen erre figyelemmel kell lennünk, és differenciáltan kell foglalkozni a munkásosztállyal. A politikai kérdésekkel kapcsolatban lényegében két dolgot szeretnék kihangsúlyozni, bár az anyagban is ki van ugratva, a munkásosztály felelősségének a kérdése és a munkásosztály vezető szerepének az érvényesülése. A munkásosztály felelősségéről a PB-n a vita során az alakult ki, hogy eddig elég keveset beszéltünk, a munkásosztály felelősségéről a saját hatalmáért. Úgy gondolom, hogy ahogy az anyagban van, azon nem kell változtatni, eléggé kifejezésre van juttatva, azonban érdemesnek tartom megemlíteni, hogy további kérdéseknél, pl. a legközelebbi időben a termelőszövetkezetekről fogunk a KB-n tárgyalni, és annál a kérdésnél is, és az élet minden területén ki kell hangsúlyozni a munkásosztály felelősségét a tsz-mozgalomért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, az egész kulturális életért, nemcsak a munkásosztály kultúrája kérdéséért, nem kívánom részletezni, csak meg kívántam említeni. A munkásosztály vezető szerepéről, annak érvényesüléséről - nagyon sok politikai bizottsági ülésen is előfordult -, hogy ebben a kérdésben vita volt az előterjesztőkkel, sőt egymás közt a PB-tagok között is, hogy hogyan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Ennek a letárgyalandó kérdésnek a vizsgálata során így elég sokat vitatkoztunk azon, hogy a munkásosztály vezető szerepe hogyan érvényesül. Nagyon sokan vannak ma is az országban, - az előkészítés során is kitűnt ez -, akik a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését egyszerűen és kifejezetten arra szorítják le, hogy hány munkásszármazású ember van ilyen vagy olyan vezető beosztásban. Elvtársak, ezt az álláspontot soha nem fogja senki megérteni, akit mi szövetségeseinknek nevezünk, se a parasztság, se az értelmiség. Ezt így leegyszerűsítve senki nem érti meg. Úgy gondolom - és ez a Politikai Bizottság véleménye -, hogy ez az anyag most kifejezi röviden, és a továbbiakban ezzel foglalkoznunk kell majd, hogy hogy is kell ezt érteni. A párt politikájának megvalósításában jut kifejezésre a munkásosztályvezető szerepe. És itt jut kifejezésre a munkásosztály felelőssége a párt politikájának megvalósulásáért, a munkásosztály felelőssége magáért a pártért, amelyiknek működése és irányvonala az ő politikáját van hivatva megvalósítani, és az ő vezető szerepét van hivatva biztosítani. A gazdasági kérdésekkel kívánok egy kissé hosszabban foglalkozni. Különösen ennél a résznél mutatkozott meg az, hogy a pártnak elevenebb a tömegkapcsolata, elevenebb az érintkezési felülete a dolgozókkal, a munkásosztállyal. Miben mutatkozott ez meg? Abban, hogy lényegében olyan kérdésekben kell ma határoznunk, amelyik kérdések előkészítésével a Központi Bizottság már, mondhatni, másfél év óta foglalkozik. Miért? Mert helyesen ítéltük meg, hogy milyen kérdések forrnak a dolgozókban, mert helyesen ítéltük meg, hogy mi foglalkoztatja a dolgozókat. A dolgozók lényegében az ő problémájuk felvetésénél, elmondásánál azokra a fő kérdésekre mutattak rá, amelyet mi is, hosszabb idő óta fő kérdéseknek tartunk: a gazdasági kérdések. Általában elégedettek az emberek a párt politikai vonalával, a párt gazdaságpolitikájával. Helyeslik ezt a politikát, helyeslik a gazdaságpolitikát. Az az általános vélemény, hogy nemcsak a múlt esztendőben, hanem ebben az 572