A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

tusbeli szerve, ami szakmai korlátozástól mentes. Általában a kérdésekkel való jobb foglalkozás megkívánja a káderek jobb felhasználását is. Ennek előmozdítása érdekében van egy határozat, hogy a tél folyamán, januárban, szervezünk egy kéthetes tanfolyamot megyei és járási titkárok részére. Ezt a két hetet rá kell szánni, és a párt különböző posztjain dolgozó elvtársaknak kell megbeszélni a tanfolyam résztvevőivel, hogy egyes területeken mi az új, mit kell a munkában fejleszteni stb. Főbb tennivalóink közül: van egy intézkedés a vezető, fontos és bizalmas munkakörök betöltésére. Ezt már a pártaktívákon megbeszéltük, a minisztertanács megtárgyalta, a végrehajtás kezdeti stádiumban van.

19 Ez azt jelenti, hogy a jövőben, ha ilyen állásba akar valaki kerülni, ismét rendszeresítjük az erkölcsi bizonyítványt. Ugyanezeknél az állásoknál (október 23. után betöltött állásoknál) elő lesz írva, hogy pótlólag be kell szerezni az erkölcsi bizonyítványt. A másik lényeges intézkedés, hogy ezen a 2-300 ezer álláson belül meghatározzuk a fontos funkcióknak lényegesen szűkebb körét (dec. 15-ig), vita tárgyát képezi, hogy ez 30-70, vagy 80 ezer emberre vonatkozzék. Ezeket még szigorúbb ellenőrzés alá kell venni, és innen a Népköztársaság ellenségeit ki kell söpörni. Ez bizonyosfajta felülvizsgálását jelenti a funkcionáriusoknak, és a jövőben az ilyen állások betöltésénél központi kontroll lesz. Azért kell a létszámot majd jól megvitatni, és a szükségesnél nem alacsonyabbra, de nem is magasabbra vinni, mert különben egy nagyon bürokratikus dolgot hozhatunk létre, aminek azután a politikai ereje is elvész. Ezt tehát okosan és jól kell megszervezni. Másik ilyen intézkedés, ami jelenleg végrehajtási stádiumban van, a népi ellenőrzés megszervezése. Itt a különböző fórumokon lefolytatott vita alapján a körvonalak világosak. Nagyon fontosnak tartjuk a hatáskört, tehát legyen bizonyos hatásköre a népi ellenőrzési szervnek. Ha pl. az Ügyészségnél tesznek bejelentést, akkor 24 órán belül meg kell indítani az eljárást, tehát bizonyos intézkedési joga van. Nem úgy, hogy ő maga nyomoz, hanem a hatóság kötelezze magát, hogy meghatározott időn belül közlik a kivizsgálás eredményét. Arra kell tehát ügyelni, hogy ez a szerv ne egy sóhivatal, panaszláda legyen. A másik fontos dolog, hogy milyen lépcsőfokig menjünk. Az az elképzelésünk, hogy járási, és a nagy városokban kerületig. Lényeg: inkább legyen nekünk a járásban egy olyan népi ellenőrző szervünk, amelyben van 15 ember, akit az egész járás megbecsül, a gazember pedig fél tőle. A községekben a népi ellenőrzési szerv létrehozása most nem aktuális. Az az elképzelés, ezt később még tovább tudjuk fejleszteni. Egyébként az is felmerülhet, hogy erre a szervre csak két-három esztendeig lesz szükség. Kérdezem, van-e vitás kérdés, esetleg a központi bizottsági tagokban, ha igen, szóljnak hozzá. Nem akarunk az államigazgatási ügyben kereszteződést és zavart csnálni. Van egy olyan álláspont: amelyik állami szerv mellett működik a népi ellenőrző bizottság, annak területén és hatáskörében ellenőrizzen. Ennek az elvnek gyengéje az, hogyha pl. Borsod megyében van megyei népi ellenőrző bizottság, annak nincs módja eljárni pl. a dósgyőri gyáron belül. A másik dolog: a gazdasági, műszaki kérdésekkel kapcsolatos problémát ott kell hagyni, ahová az rendesen tartozik. Előkészítés alatt van és rövidesen végrehajtás elé kerül a Munkástanácsok 56