A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

zottság úgy határoz, hogy a Romániából most hazatérő csoport a menetrendszerű vo­nat egy külön kocsijában utazzék haza. A hazatérőknek folyósítandó segély fedezésére megfelelő összeget kell a Fővárosi Tanács részére átutalni." (MSZMP PB ülés jegyző­könyve, 1958. október 22.) (MOL-M-288. f. 5/85. ő. e.) 36 L. MSZMP PB ülési jegyzőkönyv. 1958. július 22. (MOL-M-288. f. 5/87 ő. e.) Továbbá: 1958. november 18. (MOL-M-288. f. 5/104. 5. e.) A PB 1958. december 16-án Kiss Károly szóbeli információja és javaslata alapján az alábbiakat fogadta el: „A Politikai Bizottság egyetért azzal, hogy az ENSZ Közgyűléssel kapcsolatban ne adjunk ki nyilatkozatot." (MOL-M-288. f. 5/108. 6. e.) 37 „Fehér könyvek. "Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben 1-TV. Bp. 1957. A tenden­ciózusan összeállított írásokkal bizonyítani kívánták, hogy a forradalom külföldi ügy­nökök, horthysta emigránsok által felbujtott ellenforradalmi lázadás és vérengzés volt. Ezen könyvek újabb kiadásáról van szó. 38 A 15 éves (1961—1975), távlati lakásépítési terv mintegy egymillió lakás megépítésével számolt. L. 15 éves lakásfejlesztési terv irányelvei. (MOL-M-288. f. 20/78. 6. e.), továbbá a 11. 52. jegyzőkönyvet. 39 A KGST IX. ülésszaka 1958. június 26-án kezdte meg tanácskozását Bukarestben. Az ülésnek feladataként jelölték meg: „konkrét javaslatok és intézkedések kidolgozása az 1958 májusában Moszkvában tartott Legfelsőbbszintű Értekezlet határozatainak realizá­lására..." Az MSZMP PB 1958. június 24-én ún. irányelveket fogadott el az ülésszakon részt vevő magyar delegáció számára. (MOL-M-288. f. 5/84. 5. e.) A moszkvai tanácsko­zásra 1. a 9. ÍZ. jegyzőkönyvet. 40 1958. június 23-án Kádár János vezetésével öt napig tartó látogatásra magyar párt- és kormányküldöttség utazott Bulgáriába. 41 Adenauer, Conrad (1876-1967) német politikus; 1945-től a Keresztény Demokrata Unió elnöke, 1949 és 1963 között a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. 42 Grotewohl, Ottó (1894-1964) német politikus; 1946-tól az egyesült Német Szocialista Egységpárt Központi Vezetőségének tagja, 1947. október 7-től az NDK megalakulásától miniszterelnöke. 43 Rau, Heinrich (1899-1961) német politikus; 1955-től az NDK kereskedelemügyi minisz­tere és a minisztertanács elnökének helyettese. 44 Rostás.István (1906-1989) 1946-ban, Franciaországból hazatérve, az MKPVKszervezési osztályának vezetőhelyettese. 1949 és 1954 között vállalatvezető, majd a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője. 1954-1956-ig Bp. Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese, 1957-ben az MSZMP KB káderosztályának vezetőjévé nevezik ki. 1957 és 1961 között nagykövet az NDK-ban. 45 A francia gyarmaton, Algériában 1958. május 13-án a francia hadsereg tisztjei állam­csínyt hajtottak végre, amely megnyitotta az utat De Gaulle tábornok hatalomra jutá­sához. A tábornok 1958. június Tjén lett francia miniszterelnök, majd az V. Köztársa­ság nagy hatalmú elnöke 1969-ig. 46 1958. július 14-én - az 1957-ben alakult Nemzeti Egységfront vezetésével - felkelés rob­bant ki Irakban, amelynek során megölték Fejszál királyt és családját, a miniszterel­nököt, valamint kikiáltották az Iraki Köztársaságot. Miniszterelnök: A. K. Kasszem. 47 Bagdadi Paktum (Middle East Defence Organization) 1955-ben a SZU elleni katonai szövetségként jött létre. Tagjai: Irak, Irán, Nagy-Britannia, Pakisztán és Görögország. 48 Libanonban 1958 májusában fegyveres felkelés robbant ki G. Chamoun Amerika-barát kormánya ellen. Júliusban az elnök kérésére amerikai csapatok szálltak partra Bejrút­ban. Ennek ellenére a kormány vereséget szenvedett. 1958 szeptemberében köztársasá­gi elnök F. Sehab, miniszterelnök pedig R. Karami lett. Az amerikai csapatok 1958 ok­tóberében hagyták el Libanont. Az iraki felkelés (1. a 46. sz. jegyzetet) hatására zavargá­sok törtek ki Jordániában. A király és a kormány kérésére júliusban angol ejtőernyősök érkeztek az országba. 49 NATO (North Atlantic Treaty Organization); az Észak-atlanti Szövetség - 1949-ben Wa­shingtonban 20 évre kötött szerződés szerint - tagjai: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia Norvégia, Olaszország, Portu­gália és az USA. 1952-től Görögország és Törökország, 1955-től a Német Szövetségi Köz­társaság is tagja volt. 50 Biztonsági Tanács: az ENSZ egyik szervezete. Feladata: a nemzetek közötti béke fenn­519

Next

/
Oldalképek
Tartalom