A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

Itt meg kell említeni a nyugatnémet imperializmus és reakció kérdését. A nyugatnémet imperialisták a választásokon győzelmet arattak. Ebben a győzelemben sok minden közrejátszott. Egy bizonyos fokú prosperitás, a vele szemben álló erő tekintetében a közvetlen veszélyt jelentő szocialista tábor harca [sic!]. Ez felemás kérdés, és ezért nem jelentkezett mint átütőerő. Most hangzott el az a kormánynyilatkozat, amely nagyon éles hangú, háborús tónusú, szovjetellenes nyilatkozat volt. Emögött van az, hogy a nyugatnémet kapitalista reakciós körök nagyon határozott irányt vettek arra, hogy az ő táborukon belül a második helyet ne tegyék vitássá a saját számukra. Határozottan törekednek arra, hogy az USA első számú partnerévé váljanak. Jelenleg az amerikaiak és angolok birtokában van az atom- és hidrogénfegyver. A nyugatnémetek - imperialista törekvéseik következtében - ennek a fegyvernek a birtokába szeretnének jutni. Itt meg kell említeni, hogy ellenállással találkoznak az angolok részéről. De ellenállás mutatkozik még az USA imperialista körei részéről is ebben a kérdésben. Abból indultak ki, hogy valamit a II. világháborúból ők is tanultak, hogy talán egy nyugat-német szövetség, amely atom- és hidrogénfegyverrel rendelkezik, egy szép napon kezd követelőzni. Szeretném megemlíteni az egyiptomi dolgot. Egyiptommal kapcsolatban vannak bizonyos hírek. A belpolitikai életben bizonyos nehézségek jelentkeztek, mégpedig konkrét nehézségek. Ilyen konfliktusok jelentkeztek a tőkések és a munkások között a munkabér kérdésében. Nem óriási, de elég jelentős számú sztrájkok is voltak. Bizonyos feszültség van Egyiptomban a földreform kérdésében. Bár végrehajtották a földreformot, de ennek sajátos vonása az volt: kizárólag olyan emberek kaptak földet, akik már korábban is rendelkeztek földdel, a földmunkás pedig a földreform során egyáltalán nem jutott földhöz. Ez mutatja, hogy vannak belső ellentmondások. Ez más vonalon is jelentkezik. Ez a magyarázata részben - nem pedig külpolitikai annak, hogy most ezt a kommunista pert

7 megrendezték. Bár bizonyos mértékben külpolitikai demonstráció akar lenni, hogy Egyiptom nem kommunista ország. Találkozunk bizonyos, másfajta kellemetlen jelenségekkel is. (Az amerikaiak felé például kulturális téren szoros a kapcsolat.) Jelenleg szovjet vagy népi demokratikus ország filmjét nem lehet bemutatni, ezzel szemben amerikai filmeket rögtön bemutatnak. Természetesen ezzel Egyiptom politikai fő irányvonala ettől még nem nagyon változik. De nem árt tudni, hogy ilyen jelenségek is vannak. A Lengyel Egyesült Munkáspárt politikája bizonyos része a nemzetközi kérdéseknek [sic!]. A szocialista táboron belül ez jelenleg a legfontosabb kérdés. A LEMP politikai vonalánál, azt hiszem, csak helyesléssel lehet megemlékezni arról, hogy a Központi Bizottság most határozottabb és erélyesebb politikát visz a jobboldali jelenségekkel szemben. A nehézségeket fejezi ki az a törekvés, hogy a kongresszust későbbi időpontra kellett halasztani, mert nincs meg a párton belül az az egység, amely a kongresszus összehívására alkalmas lenne. Ezenkívül döntést hoztak a párt megtisztítására. Megállapították, sok a párttag és általában jobboldali elemek vannak benne. Beszéltek a tisztogatás során a megrögzött szektarianizmusról is. Ennek ellenére lehet látni, hogy a fő harcot a jobboldali elemek ellen vívják. Az 45