A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

ilyen határozatok, de spontán, ne felülről csináljuk, nem nekünk kell ezt kezdeményeznünk. Véleményem szerint nem is kell ezt kezdeményeznünk. Ha egyetértés van, akkor azt csináljuk, hogy a megyei, kerületi titkár elvtársak itt maradnak és egynéhány dolgot még megbeszélünk, hogy mit hogyan csináljunk. KISS KAROLY elvtárs: A Központi Bizottság szavazzon afelett, hogy ilyen értelmű határozatot - amit itt Kádár elvtárs vázolt - a Titkárság formulázza meg, és küldje el az SZKP Központi Bizottságának. Csak a KB tagjai szavazzanak. Ellene nincs senki? Tartózkodott? Senki. A Központi Bizottság ajavaslatot egyhangúan elfogadta.

9 Ezzel az információs értekezletet befejeztük. Ságvári Ágnes

10 Kmf. JEGYZETEK 1 A függelékben közöljük a meghívottak névsorát. 2 Az MSZMP országos értekezletét 1957. június 27-29-én tartották. 3 A XX. Kongresszus (1956. február 14-25.) feltárta és elítélte a sztálini személyi kultuszt és szörnyű következményeit, határozatot hozott a párt- és állami élet „demokratizálására". 4 Az eseményről a Népszabadság 1957. július 4-i számában a következőket olvashatjuk: „Közlemény az SZKP Központi Bizottságának üléséről." „A SZKP Központi Bizottságának határozata G. M. Malenkov, L. M. Kaganovics, V. M. Molotov pártellenes csoportjáról." „A XX. kongresszus útján." (Vezércikk) 5 Az SZKP Elnöksége 1953 júniusában — általa meghatározott személyi összetételű - magyar küldöttséget rendelt Moszkvába. A magyar delegáció 1953. június 13-16. között tartózkodott a Kremlben. Ezen az ún. pártközi tárgyaláson dolgozták ki a nevezetessé vált júniusi határozat" első változatát. A tanácskozáson készült jegyzőkönyv szövegét T. Varga György tette közzé: Múltunk, 1992/2-3. sz. 234-269. p. 6 Nagy Imre (1896-1958) lakatossegéd, agrárközgazdász, politikus; a Szovjetunióból hazatérve az MKP, ill. az MDP KV tagja 1955. április 14-ig; 1945-1949-ben, 1951-1955-ben, 1956. október 23-24-től 29-ig a PB tagja; 1944. december 22-től 1945. november 15-ig földművelésügyi miniszter, majd 1946. március 20-ig belügyminiszter; 1947. szeptember 16-tól 1949. április 12-ig az országgyűlés elnöke, 1950. december 16-tól 1952. január 5-ig élelmezési miniszter, majd 1952. november 14-ig begyűjtési miniszter; azt követően 1953. július 4-ig a minisztertanács elnökhelyettese, majd 1955. április 18-ig a minisztertanács elnöke; 1956. október 24-től november 4-ig miniszterelnök, november l-jétől 4-ig külügyminiszter; november 4-én a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekült, november 23-án Romániába hurcolták; 1957. április 17-én letartóztatták, koncepciós perben 1958. június 15-én halálra ítélték, másnap kivégezték. 7 Ezzel az állítással - amit Rákosiék agyaltak ki - már Nagy Imre is hadakozott. {Nagy Imre: A magyar nép védelmében. Vitairatok és beszédek. 1955-1956. A Magyar Füzetek kiadása. Párizs, 1984. 15. p.) Valójában az MDP KV 1953. június 27-28-i ülésén hozott határozatot ugyanaz a négyfős bizottság hagyta jóvá, mint Nagy Imre országgyűlési beszédét. Az MDP KV Politikai Bizottságának 1953. július 2-i ülésén hozott határozat kimondta: „Nagy Imre elvtárs országgyűlési beszédének jóváhagyására a PB bizottságot küld ki. A PB többi tagjai a beszéddel kapcsolatos észrevételeiket a bizottsághoz juttassák el. A bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Hegedűs András elvtársak" (MOL-M-276. f. 53/124. o. e.) 8 Az SZKP KB határozata orosz nyelvű példányának első oldalán, a cím fölött a következő, ceruzával írt szöveg olvasható: „A Szigorúan Bizalmas iratok közé. Kádár VII. 3." A határozatnak a jegyzőkönyvhöz mellékelt, Fockjenő által felolvasott magyar nyelvű szövege az MSZMP Külügyi Osztályán készített nyersfordítás. A hivatalos szöveget a Népszabadság 36