A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

vezetek döntő többségében kevés a dolgozó paraszt, s nem alakult még ki a pártmunka megfelelő stílusa. Ilyen okok miatt a párttagság tekintélyes részénél az ellenforradalmárok­kal szemben tapasztalt harcosság csökkenőben van, s ez máris sok hibát eredményez. így az osztályellenség mostani tevékenységével szemben (mezőgazdaság szocialista átalakításának hátráltatása, rémhírek terjesztése, kisparaszti gazdaság stabilitásának hirdetése, naciona­lista és más ellenséges nézetek terjesztése stb.) tapasztalható bizonytalanság és megalkuvás. Nem foglalkoznak kielégítően a tömegszervezetekkel sem. A párt alapvető határozatait (országos pártértekezletek határozata, agrártézisek stb.) a falusi párttagság nagyon sok he­lyen nem ismeri kielégítően és sokszor azokról eltérő véleményeket hangoztatnak, illetve a bennük foglaltaktól eltérően cselekszenek. Mindezek arra mutatnak, hogy bár falusi párt­szervezeteink sokat erősödtek, fejlődtek az elmúlt esztendőben, és sikeresen oldottak meg számos nagy jelentőségű feladatot, még nagyon komoly gyengeségekkel, nehézségekkel küzdenek, ami a mai helyzetben a továbbhaladás egyik legnagyobb akadálya. 3. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdasági termelés és a szocialista szektor megerősítése terén is. A párt és a kormány intézkedései hatására nőtt a teremelés biztonsá­ga és egységes irányban változott mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés össze­tétele. Az ellenforradalom hatására feloszlott termelőszövetkezetek közül sok visszaalakult, s a kilépett parasztokjelentős része újból szövetkezeti tag. Fejlődtek az egyszerűbb szövetke­zetek is és javult a gépállomások, állami gazdaságok munkája. Hiba azonban, hogy falvaink többségében nem folyik aktív, céltudatos szövetkezeti agitáció, gyenge az ilyen irányban vég­zett politikai munka. Ezért - s mert termelőszövetkezeti tagságunk tekintélyes részénél még mindig él a nagyfokú, szektás elzárkózás a kívülállóktól - nem kielégítő a szövetkezeti moz­galom számszerű fejlődése. Akadályozza ezt az is, hogy elég erősen él még mindig az egysze­rűbb szövetkezetek lebecsülésének, az erőszakos módszerek helyeslésének, visszavárásának szemlélete. Ezért az ilyen egyszerűbb szövetkezetekben ténylegesén tapasztalható hibák ki­javítására nem fordítanak elég gondot. Mindezek azt mutatják, hogy a párt mezőgazdasági politikájának fő vonala helyes, de gyakorlati megvalósítása terén sok helyen hibák fordulnak elő. II. A falusi politikai munka megjavításáról Szükséges, hogy az elért eredményeket megszilárdítva tovább haladjunk a munkás-pa­raszt szövetség erősítése, a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése és a mezőgaz­daság szocialista átalakítása terén. Ennek érdekében a következő fontosabb feladatokat kell végrehajtani: 1. Az országos pártértekezlet határozata, a Központi Bizottságnak az MSZMP agrárpoli­tikájának téziseiről és a Politikai Bizottságnak a termelőszövetkezeti mozgalom gazdasági, politikai és szervezeti megerősítéséről szóló határozatai és más határozatok, alapvetően helyes irányban jelölték meg a falusi politikai munka irányát. E határozatokban foglaltak­nakjelentős része azonban nem vált még a falusi pártmunka gyakorlatává. Ezért minden erővel elő kell segíteni azt, hogy pártszerveink és pártszervezeteink következetesen harcol­janak ezen alapvető határozatok végrehajtásáért. Tudatosítsák a bennük foglaltakat és munkájuk során alkalmazzák azokat. Ennek elősegítése érdekében a párt agrárpolitikájával kapcsolatos legfontosabb párthatározatokat a falusi pártmunkások részére kézikönyv for­májában ki kell adni azzal a követelménnyel, hogy a falusi politikai munkában a vezérfona­lat az agrárpolitikai tézisek kell hogy képezzék. Azokat minden egyes párttagnak egységes egészként kell felfognia és képviselnie, s a párt politikájától sem jobbra, sem balra semmi­féle eltérést nem szabad megengednie. 2. A falusi politikai munka megjavítása érdekében döntő szerepe van az alapszervezetek megerősítésének. E téren a következő feladatokat kell végrehajtani: a) Megyei és járási pártbizottságaink folyamatos, tervszerű munkával és nem kampány­szerűen biztosítsák a falusi alapszevezeti vezetőségekben a pártmunka színvonalának ál­landó emelkedését. A pártszervezeteket szerény, becsületes, köztiszteletben álló, a helyi vi­szonyokatjói ismerő, osztályhű, a párt politikáját ismerő és ezért harcoló, tehetséges kom­munisták vezessék. Azokat, akik nem tudnak a falusi dolgozó tömegekkel elvi alapokon 319

Next

/
Oldalképek
Tartalom