A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

535 vagon vágó- és hízómarhával, 34 vagon hízott sertéssel, 18,1 millió liter tejjel adtak többet a közellátás céljaira. Országosan 201 millió forint eredményjavulást értek el, és 206 gazdaság nyereségesen gazdálkodott, 181 pedig nyereségrészesedést is fizetett. Az eredmények mellett azonban súlyos hiányosságok, szervezési lazaságok is tapasztalhatók. Ezek főleg a magas önköltségekben jutnak kifejezésre. Országosan 1 mázsa kenyérgabonának 164,27 (terv 173,44), 1 mázsa takarmánygabonának 147,07 (terv 160,81) 1 q kukoricának 223 (terv 207,48), 1 q cukorrépának 50,2 (terv 76,94), 1 liter tejnek 3,30 (terv 3,31), 1 kg sertéshúsnak 13,47 (terv 15,04), 1 db tojásnak 1,32 (terv 1,17) forint az önköltsége. (Az önköltségi tervszámok is rendkívül magasak.) Az önköltségben kifejezésre jut sok helyen a társadalmi tulajdon hanyag kezelése és a munka alacsony termelékenysége. (1957ben a revizorok 1 268 700 forint kárt állapítottak meg lopás és sikkasztás miatt.) Az állami gazdaságok állattenyésztésére jellemző, hogy a termelés nagyüzemi keretei között kisüzemi módszereket alkalmaznak. Az állattenyésztés gépesítésének hiányát, elhanyagoltságát mutatja, hogy átlagosan kb. 8 tehénre jut egy tehenészeti dolgozó. Az ellenforradalom után az állami gazdaságokból sok szakembert elbocsátottak, helyükre többnyire fiatal szakemberek kerültek, akiknek nagy része megállta a helyét. A szakember-ellátottság az állami gazdaságokban a legjobb. Eredményeiket azonban a dolgozó parasztok, de a termelőszövetkezetek sem ismerik eléggé. Ez abból adódik, hogy a gazdaságok azokat nem népszerűsítik, szakembereik nem kapcsolódnak be a különböző szakmai tanfolyamok rendezésébe, s ezt tőlük sem az állami, sem a pártszervezetek nem követelték meg. 6. A földművesszövetkezetek gazdasági munkája - ha lassan is - lépésről lépésre javul. A Politikai Bizottság határozata alapján a földművesszövetkezetek feladatköre három területen bővült. a) A paraszti árukészletek felvásárlásában. Zöldség-, gyümölcs-, baromfifronton nagyon sok a kívánnivaló még a földművesszövetkezetek munkájában. Felvásárlóik jelentős része még nem rendelkezik kellő áruismerettel, és nem is megy úgy az áru után, mint ahogy kellene. Ez évben új feladat hárul a földművesszövetkezetekre, a gabonaszállítási szerződések bevezetése. b) Megnőtt a földművesszövetkezetek szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A téli cukorrépa-szerződéskötéseknél jól vizsgáztak: március végéig lekötötték a tervben előírt vetésterületet. Az idén kiterjesztettük szerződéskötési munkájukat a baromfira, továbbá a gépállomási talajmunkára. (A földművesszövetkezetek az idén összesen 5Ya millió normálholdra kötnek szerződést az egyéni parasztokkal.) A szerződés megkötésén kívül a földművesszövetkezetek saját alkalmazott agronómusok útján folyamatos termelési szaktanácsadással segítik a gazdálkodókat. (A földművesszövetkezetek eddig összesen 940 saját agronómust állítottak be.) Ilyenformán el lehet mondani, hogy a földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelés tervszerű befolyásolásának bizonyos szervezeti alátámasztását is jelentik. Jelenleg még csak a kezdetén vannak a feladatok elvégzésének. c) A földművesszövetkezetek keretében és szakirányítása alatt működnek a különféle szakcsoportok, társulások, szakegyesületek és a szőlő- és gyümölcsvidékeken szervezendő, megreformált „hegyközségek" is. Ilyenformán a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előbbre vitelében is nagyon komoly szerepük lesz. Jelenleg e téren kezdeti eredmények vannak, de hiba, hogy bár megszervezik a szakcsoportokat, társulásokat, a továbbiak során nem foglalkoznak velük kielégítően. A földművesszövetkezeteknek gyenge még a mozgalmi, tömegszervezeti munkája. A cél az, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom a parasztság széles tömegeit felölelő élő, demokratikus tömegmozgalommá váljék. A pártbizottságok és a községi pártszervezetek a politikai bizottsági határozat megjelenése óta többet foglalkoznak a földművesszövetkezetekkel. De ez még korántsem kielégítő: a földművesszövetkezetek a megnövekedett feladatok sikeres megoldása érdekében jóval nagyobb segítségre szorulnak. Budapest, 1958. február 20. Fehér Lajos s. k. Sándor József %. k. 317