A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

mokratikus rendszernek. Az ellenforradalom tapasztalatai igazolták: a dolgozó parasztság nálunk nem a burzsoázia, hanem a szocialista forradalom tartaléka. A pártnak és kormánynak az ellenforradalom leverése óta tett intézkedései többségével a dolgozó parasztok egyetértenek. Nem értenek még egyet azokkal, amelyek a mezőgazdaság szocialista átalakulását hivatottak elősegíteni és amelyek közvetlen egyéni boldogulásukat nem az ő elképzelésük szerint szolgálták. (Pl. a múlt évek tagosításai során elvett földek egy részét nem tudtuk visszaadni.) A szocialista átalakítás számára azonban megnyerhetők, ha az e téren fennálló objektív és szubjektív akadályokat leküzdjük. d) A falusi értelmiség nagy segítséget tudna nyújtani a helyi párt- és tanácsszerveknek a falu általános társadalmi és egyéb problémáinak megoldásában {kulturális munka, szövetkezetek fejlesztése stb.), mert hivatásuknál fogva (tanítók, orvosok, agronómusok stb.), s mert a munkájukat jól végző falusi értelmiségiekre „felnéznek" az egyszerű emberek, nagy hatással vannak a falusi lakosságra. Azonban - kevés kivételtől eltekintve - nincsenek megfelelően aktivizálva. Amit a falusi lakosság kultúrszínvonalanak emelése, a polikai helyzet alakítása érdekében tesznek, az - a munkakörükkel feltétlenül összefüggő feladatokon túl jelentős részben öntevékenységükből adódik és aszerint, hogy az illetők milyen beállítottságúak, elősegítik vagy akadályozzák a fejlődést. Annak oka, hogy a falu értelmiségi dolgozói nincsenek megfelelően aktivizálva, mindenekelőtt az, hogy párt és egyéb részről nagyfokú bizalmatlanság övezi őket. Helyi szerveink, funkcionáriusaink a legtöbb helyen keveset beszélnek velük, nem nagyon törődnek problémáikkal. Általában csak 1-2 pedagógusra támaszkodnak egy-egy községben, s nem az értelmiség nagyobb részére. Eléggé elterjedt az a helytelen nézet, hogy a pártonkívüli értelmiségiek többsége ellenforradalmár. A falusi társadalmi életbe való aktív bekapcsolódásukat nehezíti az is, hogy a legnagyobb számú falusi értelmiség (a pedagógusok) anyagi helyzete még mindig kedvezőtlen és sokszor a jobb munkához szükséges feltételek sincsenek biztosítva (nincs helyben lakása stb.). Szerepe van ebben annak is, hogy az elmúlt években elkövetett hibák bizonytalanná tették őket. Sok helyen nem tekintik őket egyenrangú s teljes jogú embereknek, ferde szemmel néznek rájuk, értelmiségi voltuk miatt. A jelentős részüknél meglevő nacionalista, klerikális és egyéb burzsoá eszméket nem tudtuk szocialista felfogással helyettesíteni. Az ellenforradalmi események a falusi értelmiségiek egy részében bizonyos cinikusságot keltettek. Ilyen és hasonló okok miatt a becsületes, népi demokráciához hű falusi értelmiségiek sem töltenek be olyan szerepet ma a falusi helyzet kedvező alakításában, mint amilyen kívánatos lenne. e) A falusi lakosság nem nagyszámú, de igen figyelemreméltó rétege a kisiparosság. Jelentőségüket az bizonyítja leginkább, hogy a falu egész lakosságával kapcsolatban állnak. Személyes politikai állásfoglalásuk tehát kihat a falusi lakosság egészére. A múlt évek során nem fordítottunk kellő figyelmet erre a rétegre. Annak ellenére, hogy 1957-ben a kormány számos, részükre előnyös intézkedést tett, egy részük perspektívátlan, gazdasági helyzetük rendezetlen, anyagellátásuk többnyire nincs megoldva, s nehéz körülmények között tartja fenn magát. Kis községekben a kisipari szövetkezetek alakítására sincs lehetőség. (Nincs meg a szükséges 10 kisiparos.) Persze vannak közöttük szép számmal olyanok is, akik iparengedélyüket spekulációs célokra használják fel. A kisiparosság ennek ellenére jelentős rétege a falunak, s mivel foglalkozásánál fogva szinte az egész falusi lakossággal állandóan érintkezik, e réteg megnyerése a párt oldalára, rendkívül nagy jelentőséggel bír. A falusi lakosság különböző rétegeinek bonyolult, sokrétű problémái, gazdasági és politikai helyzetük, alapvetően megszabják a párt- és az állami szervek működésének, politikájának feltételeit. Ugyanakkor a párt- és állami szervek működése, a párt politikája döntő hatással van a falusi lakosság különböző rétegeinek gazdasági helyzetére, politikai állásfoglalására, hangulatára. E két körülmény kölcsönhatásával a jövőben fokozottan számolni kell. 3. Az ellenforradalom során bebizonyosodott, hogy a falun az osztályellenség köre szélesebb a kulákságnál. A mai falusi helyzet vizsgálata azt mutatja, hogy a kulákság klasszikus formában (nagy földterület, idegen munkaerő alkalmazása, a jövedelem túlnyomó részének kizsákmányolásból való szerzése stb.) csak elenyészően kis számban található. E kisszámú kulákgazdaság gazdasági tevékenysége az ellenforradalom óta felélénkült. Gazdaságaikat igyekeznek rendbe hozni, s helyenként (pl. Bács megyében) rátérnek a cselédtartásra is. A kulákok többsége ma kisparasztként, középparasztként, mezőgazdasági vagy ipari munkásként, lényegében tehát „egyszerű dolgozó emberként" tűnik fel. Ártalmas tevékenységükkel azonban hatnak a falu dolgozó népére, befolyásolják azok hangulatát, politikai 306