A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

gi fiatal van benne, és 8% egyéni dolgozó parasztfiatal van a KISZ-ben. Es ez nem indokolt. Ez is egy olyan kérdés, amit át kell nekünk gondolni, és szorgalmazni, különben is ez egy komoly politikai bázis a falun. És ez falun igazán érvényesül. El lehet képzelni helységek sorozatát, vagy akármilyen kisebb falvakat, ahol a párt közvetlen támasza nem is pártszervezet, hanem a KISZ-szervezet. Vannak kis falvak, ahol nincs párt, és momentán, vagy valahány hónapig nem is lesz pártszervezet, de ha van KISZ-szervezet, az nekünk ugyanolyan politikai támasz abban a faluban, majdnem mint a pártszervezet. Ezeket a dolgokat akartam itt felvetni. K. NAGYSÁNDOR elvtárs: Kedves Elvtársak! A jelentéssel és a határozati javaslattal egyetértek, annál is inkább, mert helyesen értékeli az elmúlt időszak eredményeit, és nem vitás az, hogy a falu egy olyan komoly változáson ment át az agrártézisek alapján, hogy ha összehasonlítjuk az 1955-56. évivel a változást, azt nem is lehet kifejezni. Elvtársak! Aki szereti a mezőgazdaságot, az láthatta azt, havalaki pl. 195556-ban Budapestről Debrecenbe ment, hogy vagy 100 hold volt, ami nem volt bevetve, nagy gazban volt a cukorrépa, a paraszt nem termelt, amikor Jászberénybe mentünk, láttuk, hogy a parasztok a kenyérüzlet előtt álltak sorban kenyérért. Ez világos, hogy megszűnt. Ennek alapvető oka a párt helyes politikája. Ugyanakkor ez a bizonyos fellendülés az egyéni parasztságnál stabilizálást idézett elő, és ez bizonyos mértékben gátolja a szövetkezeti mozgalmat. Ennek a gyökere megvan a mi szövetkezeti mozgalmunk jelenlegi helyzetében is. Ami abból van, hogy például hiába adott a kormány és a párt sok milliárd forintot a mezőgazdaság szocialista átszervezezéséhez, a sok milliárdnak nagy részét nem helyesen használtuk fel, és ezért ennek a hatalmas összegnek a hatékonysága a beruházás során még nem tudott kibontakozni, ennek ki kell bontakoznia helyesen, átgondoltan a gazdaságpolitika során a falun. Szeretnék még arról is beszélni, hogy ahhoz képest is jelentős fejlődés van, ahogy álltunk 1957. év decemberében. (Kádár elvtárs közbeszólása: 1957 januárjában? Több helyeslés: úgy van.) 1957 decemberében mi történt például nálunk falun is? A mi termelőszövetkezetünkben. (Közbeszólás: 1956. év decemberében.) Nem, 1957-ben. Most, 1957 decemberében, hat hónappal ezelőtt. Az elmúlt évben ősszel és télen még elég erős volt a szektás vonal a falun. Januárban lett változás, illetve december végén és január végén lett jelentős változás. Pl. megtörtént nálunk az, hogy bejött két középparaszt, hogy vegyük fel tagnak a tsz-be. (Kádár elvtárs: Ez hogy lehet, hát már ott volt az agrártézis?) Mégis az volt a helyzet, Kádár elvtárs, hogy hiába volt agrártézis, változás a gyakorlati munkában nemigen volt, hanem megvolt a mi elvtársainkban az elzárkózás. A tagok különösen azokkal voltak bizalmatlanok, akik már voltak tsz-tagok, sokkal többet felvettünk olyant, aki még nem volt tsz-tag, mint aki már volt. Annak azt mondták, hogy elmentél tőlünk októberben, hát most ne akarj visszajönni, próbáld ki egy évig, tanuld meg, mit jelent egyéni gazdának lenni. Tehát így volt, nem vettük fel ezeket az embereket. Sőt többször 268