A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

gi fiatal van benne, és 8% egyéni dolgozó parasztfiatal van a KISZ-ben. Es ez nem indokolt. Ez is egy olyan kérdés, amit át kell nekünk gondolni, és szor­galmazni, különben is ez egy komoly politikai bázis a falun. És ez falun igazán érvényesül. El lehet képzelni helységek sorozatát, vagy akármilyen kisebb falvakat, ahol a párt közvetlen támasza nem is pártszervezet, hanem a KISZ-szervezet. Vannak kis falvak, ahol nincs párt, és momentán, vagy vala­hány hónapig nem is lesz pártszervezet, de ha van KISZ-szervezet, az nekünk ugyanolyan politikai támasz abban a faluban, majdnem mint a pártszer­vezet. Ezeket a dolgokat akartam itt felvetni. K. NAGYSÁNDOR elvtárs: Kedves Elvtársak! A jelentéssel és a határozati javaslattal egyetértek, annál is inkább, mert helyesen értékeli az elmúlt idő­szak eredményeit, és nem vitás az, hogy a falu egy olyan komoly változáson ment át az agrártézisek alapján, hogy ha összehasonlítjuk az 1955-56. évivel a változást, azt nem is lehet kifejezni. Elvtársak! Aki szereti a mezőgazdaságot, az láthatta azt, havalaki pl. 1955­56-ban Budapestről Debrecenbe ment, hogy vagy 100 hold volt, ami nem volt bevetve, nagy gazban volt a cukorrépa, a paraszt nem termelt, amikor Jászbe­rénybe mentünk, láttuk, hogy a parasztok a kenyérüzlet előtt álltak sorban kenyérért. Ez világos, hogy megszűnt. Ennek alapvető oka a párt helyes poli­tikája. Ugyanakkor ez a bizonyos fellendülés az egyéni parasztságnál stabi­lizálást idézett elő, és ez bizonyos mértékben gátolja a szövetkezeti mozgal­mat. Ennek a gyökere megvan a mi szövetkezeti mozgalmunk jelenlegi hely­zetében is. Ami abból van, hogy például hiába adott a kormány és a párt sok milliárd forintot a mezőgazdaság szocialista átszervezezéséhez, a sok milli­árdnak nagy részét nem helyesen használtuk fel, és ezért ennek a hatalmas összegnek a hatékonysága a beruházás során még nem tudott kibontakozni, ennek ki kell bontakoznia helyesen, átgondoltan a gazdaságpolitika során a falun. Szeretnék még arról is beszélni, hogy ahhoz képest is jelentős fejlődés van, ahogy álltunk 1957. év decemberében. (Kádár elvtárs közbeszólása: 1957 januárjában? Több helyeslés: úgy van.) 1957 decemberében mi történt például nálunk falun is? A mi termelő­szövetkezetünkben. (Közbeszólás: 1956. év decemberében.) Nem, 1957-ben. Most, 1957 decemberében, hat hónappal ezelőtt. Az el­múlt évben ősszel és télen még elég erős volt a szektás vonal a falun. Január­ban lett változás, illetve december végén és január végén lett jelentős válto­zás. Pl. megtörtént nálunk az, hogy bejött két középparaszt, hogy vegyük fel tagnak a tsz-be. (Kádár elvtárs: Ez hogy lehet, hát már ott volt az agrártézis?) Mégis az volt a helyzet, Kádár elvtárs, hogy hiába volt agrártézis, változás a gyakorlati munkában nemigen volt, hanem megvolt a mi elvtársainkban az elzárkózás. A tagok különösen azokkal voltak bizalmatlanok, akik már voltak tsz-tagok, sokkal többet felvettünk olyant, aki még nem volt tsz-tag, mint aki már volt. Annak azt mondták, hogy elmentél tőlünk októberben, hát most ne akarj visszajönni, próbáld ki egy évig, tanuld meg, mit jelent egyéni gazdá­nak lenni. Tehát így volt, nem vettük fel ezeket az embereket. Sőt többször 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom