A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

7. JEGYZŐKÖNYV a Központi Bizottság 1958. február 14-én tartott üléséről Jelen vannak a Központi Bizottság tagjai és póttagjai Dögei Imre, Horváth Ede, Kaszapovics András, Kiss Árpád, Martics Pál és Nyers Rezső elvtársak kivételével. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs megnyitja a Központi Bizottságot ülését és javaslatot tesz az ülés napirendjére: 1. Szervezeti kérdések. Előadó: Kiss Károly elvtárs. 2. Tájékoztató a KB előző zárt ülésén hozott határozat végrehajtásáról. Előadó: Kádár János elvtárs. Valamint javasolja a zárt ülés kimondását és jegyzőknek Bakó Ágnes és Szurdi István elvtársakat. A Központi Bizottság egyhangúan elfogadja a napirendet, a zárt ülést és a jegyzőket. Áz első napirendi pont előadója, Kiss Károly elvtárs javasolja a következő határozati javaslat elfogadását: 1. A Központi Bizottság Horváth Imre elvtárs elhunytával megüresedett helyre a KB póttagjai közül Ilku Pál elvtársat a Központi Bizottság rendes tagjai sorába beválasztja. 2. A Központi Bizottság a külügyminiszteri tisztségre Sík Endre elvtárs jelölését elfogadja. Sík elvtárs kinevezésével egyidejűleg kell Péter János országgyűlési képvi­selőt a külügyminiszter első helyettesévé kinevezni. Indokolja a javaslatot, és ismételten kéri annak elfogadását. Hozzászólások az első napirendi ponthoz: GÁSPÁR SÁNDOR elvtárs: Sík elvtársat nem tartja megfelelőnek a külügy­miniszteri tisztség betöltésére Kádár elvtárs legutóbbi KB ülésen elmondott indokai, valamint szakszervezeti tapasztalatai alapján. Nem tartja jó szerve­zőnek, s azt nem tartja szerencsésnek, hogy az első helyettes, akire ezek sze­rint a szervezés hárul, párton kívüli. Javaslatot más személyre most nem tud tenni. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: A Politikai Bizottság többször foglalkozott a Kül­ügyminisztérium munkájával, s megállapította, nem jó a vezetés. Felmerült, hogy Péter János legyen a miniszter. A Politikai Bizottság végül úgy határo­zott, hogy ez nem lenne helyes. (Horváth Imre elvtárssal szemben sem, aki­vel hibáiról nem beszéltünk, így nem segítettük megfelelően munkáját. Horváth Imre elvtárs betegségét nem láttuk olyan súlyosnak.) Ami Sík elvtársat illeti, úgy véljük, képes valamivel jobban dolgozni a jelen­leginél, de végső fokon a személyi javaslatoknál politikai meggondolás ját­237

Next

/
Oldalképek
Tartalom