A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

dolog, de lazaságok, gyenge pontok, ilyesmi. Ez persze korábban is volt, csakhogy ami májusban elcsúszott vagy februárban elment, most már nem nagyon megy el. Szóval szilárdabbnak kell lenni most még a minisztérium ve­zetésének is. Ilyesfajta problémánk nekünk van. Teljesen különböző termé­szetűek egyébként, de mégis ilyen vezetési problémánk van a belügyben, Kül­ügyminisztériumban, Művelődésügyi Minisztériumban, Földművelésügyi Mi­nisztériumban. No most, a PB bizonyosfajta káderátcsoportosítást, megerő­sítést tervezett, el is határozott. Mivel a kérdés ide kapcsolódik, szeretném az elvtársakat tájékoztatni, bár hatáskörileg ezek a posztok nem a KB elé tartoz­nak, mégis tudjanak róla. A KB apparátusával kapcsolatban még egy kérdést szerettünk volna megoldani, egészségesen, hogy az apparátus munkáját javít­suk. Nem világpolitikai esemény, de azért a pártmunka szempontjából jelen­tőséggel bír. Két osztályunk vezetése nem volt megoldva korábban, illetve úgy volt megoldva, hogy megbízott elvtársak dolgoztak; az Adminisztratív Osztály ügyét a Kaszás elvtárs, és a Pártgazdasági Osztály ügyét a Laczkó elvtársnő in­tézte. Hogyan szokott az ilyesmi lenni? 8-10 hónappal ezelőtt felmerült, hogy ki vezesse ezeket az osztályokat, ki van itt, aki becsületes is, meg ért is hozzá, hát ők vezessék, gondoltuk. Mivel, ahogy mondani szokták, nagy politikai sú­lyuk abban az időpontban nem volt, senkinek sem jutott eszébe, hogy osz­tályvezetők legyenek. És meg kell mondani, hogy mint vezetők, tapasztalattal sem redelkeztek, legalábbis mi azt nem ismertük. No most, átvették az ügyek intézését, és intézik. Én itt nem tudok a munkájukról se dicshimnuszt, se pocskondiázást mondani, mert őszintén szólva részleteiben nem ismerem egyik elvtárs munkáját sem, de általában ismerem; intézik az osztály ügyeit, ahogy általában az osztály ügyeit intézni kell. Na, ez folyik 8-10 hónapja, most mit csinálunk, még 10 hónapig nézegessük az embereket, azt hiszem, ez nem helyes megoldás. Ez nem országgyűlési választás, nem népszavazás kell ahhoz, hogy valaki osztályvezető legyen, hát duráljuk rá [sic!] magunkat, és bízzuk rá két olyan elvtársra az osztályt, akire ténylegesen 10 hónapja már úgyis rábíztuk. És ha most nem határoznánk el, egész biztos, hogy még 10 hó­napig feltétlenül ugyanazok vezetnék akkor is. Mi bízunk az elvtársakban, és gondoljuk azt, hogy a helyzetük rendeződik, a PB kinevezte őket, most már formailag is osztályvezetők, ez a bizalom nekik is erőt ad, még talán tudnak a munkájukon is javítani. Ezzel is akarjuk az apparátus munkáját egy kicsit előbbre mozdítani. Na, ezek a minisztériumi problémák. Előbb elmondom, egyszerre, hogy mit akarunk csinálni, és azután megindokolom, hogy miért. A Belügyminisztériumban a következő dolgokat akarjuk csinálni - ez nem személyi kérdés, de fontos. A Politikai Vizsgálati Főosztályt közvetlenül a mi­niszter alá rendeljük. Ez az intézkedés azt szolgálja, hogy ott a vezetési sor ne legyen túl hosszú és ne legyen komplikált. Milyen egyéb változtatásokat javaslunk? A Belügyminisztériumba megy Föl­des László elvtárs dolgozni, első miniszterhelyettesként, akinek van egy meg­határozott napi feladatköre, és a miniszter távollétében helyettesít. Azt java­soljuk, hogy Horváth 7 elvtársat, a Politikai Nyomozó Vizsgálati Osztály 8 veze­tőjét mentsük fel az osztály vezetése alól, és nevezzük ki a minisztérium Sze­mélyügyi Osztálya vezetőjének, miniszterhelyettesi rangban. (Bocsánat, ez nem javaslat, ez a PB határozata.) Ennek mi az oka: a Horváth elvtárs politi­kailag rendben van, ideológiailag rendben van, más tekintetben is rendben 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom