A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

november 4-én a jugoszláv nagykövetségre ment, november 23-án Romániába vitték; 1958 decemberében térhetett haza, eljárási kegyelemben részesült. 11 Újhelyi Szilárd (1915-1996) jogász; 1951-ben koholt vádak alapján elítélték, 1954-ben rehabilitálták; 1956. november 4-én a jugoszláv nagykövetségre menekült, november 23-án Romániába internálták; 1958 végén térhetett haza. 12 Rajk Lászlóné (1914-1981); 1949-ben letartóztatták, 1950-ben koholt vádak alapján öt év börtönbüntetésre ítélték, 1954-ben szabadult; november 4-én ajugoszláv nagykövetségre ment, november 23-án Romániába vitték; 1958-ban térhetett haza. 13 Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész, politikus; 1936-tól 1944-ig és 1945-1946-ban parlamenti képviselő; 1945. november 15-től 1946. február 1-jéig miniszterelnök, 1946. február l-jétől 1948. augusztus 3-ig köztársasági elnök; azt követően 1956. május 1-jéig házi őrizetben élt; 1956. október 26-tól november 4-ig a Nagy Imre-kormány államminisztere; 1957. május 23-án letartóztatták, 1958-ban hat év börtönre ítélték; 1960-ban amnesztiával szabadult. 14 Maiéter Pál (1917-1958) katonatiszt; 1956. október 25-én átvette a Kilián-laktanya parancsnokságát; október 31-én a honvédelmi miniszter első helyettesévé, november 3-án honvédelmi miniszterré nevezték ki; november 3-ról 4-re virradó éjszaka a szovjet hatóságok - a velük folytatott tárgyalások közben - letartóztatták; a Nagy Imre-perben halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték. 15 Kopácsi Sándor (1922- ) rendőrtiszt; 1952-től 1956. november 5-ig Budapest rendőrfőkapitánya, 1956. október 31-én a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagja, november l-jén a Nemzetőrség főparancsnokának helyettese és az MSZMP IB tagja lett; 1956. november 5-én a szovjet katonai szervek letartóztatták; a Nagy Imre-perben életfogytiglani börtönbüntetést kapott; 1963-ban amnesztiában részesült. 16 Gimes Miklós (1917-1958) újságíró; 1955 májusában kizárták az MDP-ből, 1956 nyarán visszavették; 1956 októberében a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, október 30-án elindította a Magyar Szabadság című független demokratikus napilapot, november 4-e után az illegális Október Huszonharmadika című kőnyomatos újságot; 1956. december 5-én letartóztatták; a Nagy Imre-perben halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték. 17 Erdős Péter (1910-1980) közgazdász. 18 Király Béla (1912- ) katonatiszt, történész; 1951-ben előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, 1956-ban szabadult; 1956. október 29-én a Forradalmi Katonai Bizottság, másnap a Forradalmi Karhatalmi Bizottság vezetője és a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagja lett; október 31-től Budapest katonai parancsnoka, november 3-án a Nemzetőrség főparancsnoka, november közepén emigrált. 19Losonczy Géza (1917-1957) újságíró; 1946-1949-ben az MKP, ül. az MDP KV póttagja;1949-1951-ben az MDP KV tagja; 1951 márciusától 1954 júliusáig börtönben ült (koholt vádakkal 15 évre ítélték); 1954 novemberétől a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja, 1956 tavaszától főszerkesztője; 1956. október 24-e és 30-a között az MDP KV tagja és a PB póttagja; november l-jétől az MSZMP IB tagja; október 30-tól november 4-ig államminiszter, november 4-én ajugoszláv követségre ment, 23-án Romániába szállították; 1957. április 11-én letartóztatták; 1957. december 21-én halt meg a börtönben. 20 Az MDP feloszlatásáról és MSZMP néven új párt létrehozásáról egykorú hiteles forrást nem ismerünk. Magát a tényt Kádár János a rádióban 1956. november l-jén jelentette be. Az MDP feloszlatásának körülményeiről Kádár először az ideiglenes KB 1956. november 11-i ülésén adott tájékoztatást. (MOL-M—8. f. 4/1. ő. e.) Az eseményekről a legtöbb információt Szántó Zoltánnak az MSZMP Politikai Bizottságához írott, 1958. december 8-i keltezésű levele tartalmazza. [Dokumentumok ajugoszláv menedékről és a Szántó Zoltán-ügyről (1956—1958). Közli: Kiss Józsefés Ripp Zoltán. Múltunk. 1991. 4. sz.J Andropovjurij, Vlagyimirovics (1914-1984) politikus; 1954 nyarától 1957 márciusáig a Szovjetunió budapesti nagykövete, ezt követően az SZKP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, majd a KB titkára; 1967-től 1982-ig a KGB elnöke, 1982-től az SZKP főtitkára. 21 Pártay Tivadar sohasem dolgozott a Budapesti Kapitányságon, a Menőn indiai nagykövetnek eljuttatott memorandumot nem ő készítette, s végül a Nemzeti Főtanács felállítását nem ő, hanem Farkas Ferenc javasolta 1956. november 2-án a Parasztpárt nevében. 166