A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

KASZAPOVICS ANDRÁS elvtárs: Nem ért egyet azzal, hogy Vas Zoltánt ki­vegyék a törvényes eljárás alól. Régebben a pártiskolán elmondotta, hogy ha ő lenne vezető, olyan élet lenne itt, mint Jugoszláviában. Tehát Vas Zoltán nem sodródó, hanem szervező volt. KADAR JÁNOS elvtárs összefoglalója: Mindegyik felszólaló elvtárs egyet­értett, hogy a harc logikája alapján végig kell vinni a harcot. Úgy érzi, hogy a végén erősebbek leszünk. Miért hoztuk mégis ide: Mert 1. Erre a Központi Bizottság határozata kötelezi a Politikai Bizottságot. 2. A kegyelem új módon vetődött fel. A megtorlás november 4-5. között lett volna a legérthetőbb, de akkor voltunk a leggyengébbek. A konszolidá­ciónak ez látszólag ellentmond, de tavaly nem volt erőnk, akkor lett volna helyes a megtorlás. Az USA vezető körei közvetett úton, az osztrák kormá­nyon keresztül közölték, hogy ők félreteszik a magyar ügyet, helyreállítják a normális diplomáciai viszonyt, de ez csak az amnesztia árán jöhet létre. Mi ezt nem fogadtuk el. 3. Ide kellett hozni a jugoszláv vonatkozása miatt is, mert új konfliktus té­nyét [sic!] hordozza magában. De a per tartalma miatt is, mert nem a mun­kásmozgalom elárulását büntetjük. Ennyiben ez a dolog bizonyos értelem­ben eltér a szokásos politikai perektől. Minden hazáját szerető ember eláru­lása a vád tárgya. Nekünk az egész népnek kell igazságot szolgáltatni. Ennél a tartalmi vonásnál kell maradnunk, hogy a vád alá helyezés megtámadhatat­lan legyen. Révész elvtárs felvetette, hogy vegyük bele a határozatba a három magas rangú katonatisztet. Javasolja, hogy e három katona is a többi 60-70 sze­méllyel legyen felelősségre vonva. Friss elvtárs módosító javaslatával egyetért. Tehát a PB mérlegelje, hogy kikkel milyen formában járjanak el. Leginkább Vas Zoltánnal és Horváth Mártonnal kapcsolatban vetették fel, hogy vonják felelősségre őket. A Politi­kai Bizottság mérlegelte ezt. Ok nem tartoztak bele a konspiráló csoportba. Ezek hosszú ideig kommunisták volak és aszerint viselkedtek, de később kar­rieristák lettek, és ez vezette őket e táborba. A főbb dolgokban ezek nem voltak kezdeményezők. Horváth Márton elítélendő módon asszisztált ezek­nek. Ezenkívül mi november 4-e után amnesztiát hirdettünk azok számára, akik leteszik a fegyvert. Vas Zoltán is kijött a követségről. A múltjukat is mér­legelni kell. Például Vas Zoltán könyvét százezrek olvasták. 37 Ennek ellenére ő elfogadja a Központi Bizottság álláspontját, hogy a Politikai Bizottság újra mérlegelje egyes személyek dolgát. Cservenka elvtársnő felvetett fontos kérdéseket. Szántó Zoltán, Rajkné ne legyenek korlátozás nélkül, ne térhessennek csak úgy vissza a normális élet­be. Rajkné megítélésénél férje ügyét figyelembe kell venni. Amin átment Rajkné, az nem csekélység. 1955-ben normálisan viselkedett. Ezek kihasznál­ták az ő megzavarodottságát, és bevonták a dolgaikba. Úgy rángatták be a ju­goszláv követségre is. De természetesen neki is be kell tartani a törvényeket. A kétfrontos harc bonyolult. Az ellenséget látva az első frontban a revizio­nisták vannak, de az ellenség ellen nehéz harcolni, ha a szektásság ellen nem harcolunk. Ez nem két, hanem egy harc, ami szorosan összefügg. A párton 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom