A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

13 hónapja folyik a harc az ellenforradalom fegyveres felkelése és ennek előkészítése, valamint az árulók ellen. Felelősségem teljes tudatában jelen­tem ki, hogy a párt, a kormány és a magyar dolgozó nép ennek az ügynek most már végső lezárását várja tőlünk. Annak ellenére, hogy ismerem a referátum lényegét, magamnak is annyi személyes tapasztalatom van, hogy nyugodt szívvel és lélekkel állhatok oda bármely magyar és nemzetközi fórum elé ebben a kérdésben, mert nekünk volt, van és lesz igazunk. A Központi Vezetőségnek gondoskodni kell arról, hogy határozatával meg­erősítse a párt és a nép lelkében azt a hitet, hogy soha többé senki fel nem használhatja a pártot, a kormányt árulásra büntetlenül. Farkas Mihályok, Nagy Imrék meg kell hogy tanulják, hogy minden ártás vagy árulás akármely oldalról érné a pártot vagy a népet, nem marad büntetlen. Sajnálom, hogy nem tudok jelen lenni, hiszem, hogy a KV minden tagja egységes abban, hogy az árulásokat meg kell torolni. Mi harcban kovácso­lódtunk egybe, és ez a kérdés is alkalmas arra, hogy sorainkat megbonthatat­lanná tegye. Távollétem esetleg félreértésre adna alkalmat, és ezért írásban közlöm." Ezután Kiss Károly elvtárs ismerteti Fogarasi elvtárs (aki szünet közben ment el, rosszul érezte magát) írásos hozászólását, mely szerint egyetért a „Határozati javaslat "-tervezettel, valamint Major Tamás elvtárs írásos hozzá­szólását (akinek nemzeti színházi előadása miatt kellett távoznia), mely sze­rint ugyancsak egyetért a „Határozati javaslattervezettel. RÉVÉSZ GÉZA elvtárs: A beszámolókkal és a határozati javaslattal egyetért. A harcot végig kell vinni, és a bűnösöket meg kell büntetni. Javasolja, hogy három magas rangú katonatisztet: Kovács Istvánt, az ellen­forradalom vezérkari főnökét, Váradi Gyula vezérőrnagyot és Márton ezre­dest is vonják felelősségre. 30 A hadseregben ez nagyon fontos. A honvédség vonalán 300 embert már elítéltek, és felteszik a tisztek azt a kérdést: mi lesz a vezetők felelősségre vonásával? A tisztek 79%-a párttag. Bár nincs felhatal­mazva, de kijelentheti, hogy a tisztek egyöntetű helyeslésével fog találkozni az árulókkal szembeni ítélet. FRISS ISTVÁN elvtárs: Arról kell dönteni, adjunk szabad folyást a törvé­nyes eljárásnak. Ez már megtörtént, amikor helyeseltük a párt és a kormány politikáját. Ha megállnánk, egy csomó ítéletet és dolgot nem tudnánk igazol­ni és megmagyarázni. Ha levonjuk a konzekvenciákat abból, amit eddig tet­tünk, nem mehetünk más úton. Súlyos a jugoszláv vonatkozás, de most itt is kedvezőbb a helyzet. Amikor elolvasta Nagy Imrének Nyugaton kiadott köny­vét, 31 amelyen lehet, hogy stilizáltak - de annak soraiból nyilvánvaló Nagy Im­re saját felfogása és motívumai. Világos, hogy ő már előre elhatározott bizo­nyos tennivalókat, például a varsói paktumból való kilépést. Ajugoszláv példát kívánta követni, így ebből is nyilvánvaló, miért került ajugoszláv követségre. Amit ma hallott, meggyőzte, hogy helyes, ha szabad folyást engedünk a tör­vényes eljárásnak, de nem helyesli, hogy Vas Zoltánra és Horváth Mártonra nem terjed ez ki. A ma itt lefolyt tanácskozás bizonyítja szervezkedő szere­püket, azért úgy gondolja, a Politikai Bizottságra kell bízni, hogy kikkel mi­lyen eljárást folytat le. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom