Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 57. 1945. szeptember 26 280
57. 1945. szeptember 26. Minisztérium, továbbá a Magyar Nemzeti Bank és a Gyáriparosok Országos Szövetsége kiküldötteiből bizottságot 55 szerveztem, amely a kérdést a helyszínen vizsgálat alá vette és megállapította, hogy rövid áttekintéssel fel nem mérhető, óriási értéket képviselő magyar köz- és magánvagyon az, amely kellő gondozás és őrzés nélkül kallódik Ausztriában és Csehszlovákiában. Csak tájékozásul említem meg, hogy a bizottság megtalált az amerikai megszállási övezetben 104 uszályhajót, 10 tankhajót, 55 géphajót, 2 hídroncs-kiemelő részleget, 40 tonnás emelőt daruval, 3 vasútépítő ezred teljes felszerelését, kb. 500 vagont és 40 mozdonyt, 1600 gépjárművet (ebből 700 teherkocsi), 2000 lovat, 2500 törzsmént, valamint 168 145 tonna legkülönfélébb ipari terméket, pl. bőr, bőrgyártmányok, szerszámgépek, motorok, textilanyag, fémek, ásványi anyagok, mechanikai gyártmányok. A bizottság által meg nem tekintett anyag, amelynek meglétéről azonban közvetett bizonyítékokat sikerült szerezni: 34 gyáripari berendezés. Ezek közül a legjelentősebbek: Dunai repülőgépgyár (Ebensee, Hallein, Lattenmüchle, Floschenburg), Magyar Optikai Művek (Gmunden), Győri vagongyár (Krumau), Fegyvergyár (Steier), Diósgyőri vasgyár (Krumau), Vadásztölténygyár (Vöcklabruck), Magyar Lőszerművek (Vöcklabruck), Danubia (Nürnberg), Váci horganyművek (Zeewaldstein), Marx és Marx (Nordweisenbach), Philips művek (Obermühl), Nemzetközi gépkereskedelmi rt., Opel (Günskirchen), Bosch (Wien), Rimamurányi-Salgótarjáni acélgyár (München), Ford motor Rt. (Steier), Első magyar gazdasági gépgyár (Linz mellett Mohács uszályon), Lampart (DDSG A jelzésű uszályban Linz mellett), Első magyar kötszövő (Linz), MAORT (Passau), Magyar Alkaloida vegyészeti gyár Rt. (Insel), Posta műszaki anyag (Alkoven), Fiedler János lengyár (Staadl-Paura), Kodak (Wilheim), Schottola kötszergyár (Teplitz-Schönau), Weiss Manfred (Letten, Ebensee, Hallein, Landorf, Langsberg és különféle uszályokban), Vakuum Oil (Nürnberg) stb., stb. Hozzávetőleges számítás szerint Bajorországban van továbbá 25 000 vasúti vagon, 600 mozdony, 350 tonna bilgeri csizma, bakancs, lábbeli. Ennek a vagyonnak megmentéséhez és hazaszállításához igen nagy nemzetgazdasági érdek fűződik, s minthogy a hazahozatalra váró vagyon az ország gazdasági újjáépítése szempontjából is rendkívül nagy jelentőséggel bír, e tekintetben az intézkedéseket a lehető legsürgősebben meg óhajtom tenni. Tekintettel azonban arra, hogy a szóban forgó vagyonban a különféle tárcák és önkormányzatok, továbbá magánszemélyek is érdekelve vannak, indokoltnak tartom, hogy ezt a feladatot erre a célra kinevezett kormánybiztos lássa el. Szükség van erre különösen azért, hogy az egyes miniszteri tárcáknak ne kelljen egymással párhuzamos akciókat folytatniuk a külföldre hurcolt vagyontárgyak őket érdeklő részének felderítése és hazahozatala céljából, továbbá, hogy a megkívánt intézkedések megtétele azzal a gyorsasággal történhessen meg, amely egyedül vezethet nemzeti vagyonunk e jelentős részének megmentéséhez. Felvetődhet az a gondolat, hogy a külföldre hurcolt magyar vagyontárgyak ügye is az Elhagyott Javak Kormánybiztosságára bízassék, ezt a megoldást azonban azért mellőztem, mert egyrészt itt nem csak elhagyott javak forognak szóban, másrészt az ellátandó ügykör az elhagyott javak kezelésétől lényegesen különböző természetű. 56 Az újjáépítési miniszter még augusztusban Gách Lajos államtitkár, Udvarhelyi Károly miniszteri osztálytanácsos és Varga Ferenc külkereskedelmi igazgatósági tisztviselő vezetésével bizottságot küldött Németországba és Csehszlovákiába az odakerült magyar tulajdon felkutatására. (Kis Újság 1945. augusztus 10.) 298
