Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75

45.1945. augusztus 16. 13 [Erdei] Belügyminiszter a Közigazgatási Bíróság alkalmazottai élelmiszerellátásának megszervezésére 220 000 pengő igénybevételének engedélyezését kéri. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal, hogy az élelmiszervásárlási engedélyt a közellátásügyi miniszter megadja. 14 [Oltványi] Pénzügyminiszter előterjeszti a közszolgálati alkalmazottak részére lakbérpótlék engedélyezésére vonatkozó javaslatát.

9 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 15 [Oltványi] Pénzügyminiszter előterjeszti a cukor után fizetendő fogyasztási adó és kincstári árrészesedés felemelésére vonatkozó javaslatát.

10 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 16 [Oltványi] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a Pénzintézeti Központra vonatkozó jogszabályoknak és a Pénzintézeti Központ alapszabályainak módosítása, illetve kiegészítése tárgyában.

11 9 A Pénzügyminisztérium 1143/1945.11. sz. előterjesztése a közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok és özvegyek lakáspénz pótlékának 150 %-os felemelését javasolta 1945. augusztus l-jétől, tekintettel az általuk is fizetett helyreállítási pótlékra és a felemelt közüzemi díjakra. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-11 146) Lásd a 6720/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 19. 10 A Pénzügyminisztérium 160 506/1945.X.a. sz. előterjesztésében bejelentette, hogy 1010/1945. PM sz. rendeletével (MK 1945. augusztus 19.) a cukor után fizetendő fogyasztási adó és kincstári árrészesedés mérvét 100 kg-onként 8000, a keményítő cukor esetében 2000, az ipari cukor esetében pedig a rendes fogyasztási adón és kincstári árrészesedésen felül 16 000 pengőben állapította meg. Ennek indoklásául az államkincstár rendkívül súlyos helyzetét, valamint azt a körülményt említette, hogy a Szovjetunió által kölcsönzött cukor visszaadására fedezetet kellett teremteni. így is alacsonynak minősítette az adó és az árrészesedés mérvét, figyelemmel arra, hogy a cukor világpiaci ára ekkor q-ként 100 svájci frank volt, ami 33 000 pengőnek felelt meg, de ennél magasabb adótételek bevezetését szociális szempontból agályosnak tartott volna. Kérte egyben, hogy a fogyasztási adók és a kincstári árrészesedés ügyében korábban kiadott 813/1945. ME sz. rendeletet (MK 1945. május 6.) helyezzék hatályon kívül. Az előzményt illetően lásd a 40. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. 11 A Pénzügyminisztérium 1289/IV.a. sz. előterjesztésében azt kérte, hogy a Pénzintézeti Központ irányítására a Budapesti Nemzeti Bizottság által kiküldött úgynevezett ötös bizottság helyébe olyan szerv lépjen - addig is, amíg alkotmányos szerveit közgyűlésen meg nem választja -, amely „tagjainak szakismerete és tapasztalatai folytán a közhitel érdekeinek fokozottabb mértékben való érvényesítését teszi lehetővé." Intézőbizottság létrehozását javasolta, amely meghatározott ideig az igazgatóság és a választmány jogkörét gyakorolhatja. Az intézőbizottság tagjává az intézet elnökét, két alelnökét, vezérigazgatóját, a pénzügyminiszter kiküldöttjét, valamint a tagintézetek képviselői sorából a pénzügyminiszter által kijelölt személyt javasolta. A Miniszterelnökségen a Pénzügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra e kérdéssel kapcsolatban a következő észrevételeket vezették: a tagintézetek képviselői közül az egyik budapesti a másik vidéki legyen; megfontolásra ajánlották, hogy a Nemzeti Banknak is legyen képviselője, sőt a Miniszterelnökségnek is, s ez utóbbi vétójoggal rendelkezzék, „mert általános politikai szempontból a pénzügyi ellenőrzést gyakorolnia kell és ez csökkenti a felelősséget is." Lásd a 6200/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 19. 79