Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 44. 1945. augusztus 13 58
44.1945. augusztus 13. kat különleges elbánás alá vonja, hanem az volt az alapja, hogy a fasiszta németeket politikailag felelősségre vonja és ennek következtében kövessen velük szemben különleges eljárást. Ennek az elvnek megfelelően a rendelet 5 csoportját különböztette meg a hazai német nemzetiségű személyeknek. Az első csoportba tartoznak, akik vezető szerepet töltöttek be Volksbundban, valamint azok, akik önként beléptek az SS kötelékébe. Második csoportba sorozza a rendelet azokat, akik egyszerű Volksbund-tagok voltak. Harmadik csoportba soroztainak, akikről nem bizonyult be, hogy volksbundista tagok voltak, ellenben igazolást nyert az, hogy támogatták a német törekvéseket. Negyedik csoportot képeznek az olyanok, akik sem hitlerista tevékenységet nem fejtettek ki, sem pedig a magyar néphez való hűségüket nem dokumentálták. Végül az Ötödik csoportot azok alkotják, akik tevőlegesen kimutatták a magyar nemzethez való hűségüket. A rendelet az egyes csoportokhoz a következő jogkövetkezményeket írja elő: az első csoportba sorolandók internáló táborba kerülnek, a második csoportbeliek munkatáborba, a harmadik csoportba tartozók széttelepítésre kerülnek az ország mostohább vidékeire, a negyedik csoportba tartozók szükség esetén kisebb hátrányok viselésére (összeköltöztetés stb.) köteleztetnek, míg az ötödik csoportbeliek, mint kivételt képezők érintetlenül maradnak. Távolabbi szándéka ennek a rendeletnek az, hogy az első, második és harmadik csoportba tartozók azok, akik kitelepítésre készíttetnek elő. Ebben a vonatkozásban pedig a következők történtek. 1. Még a Népgondozó Hivatal felállítása és az idézett rendelet kibocsátása előtt nem egészen tisztázott megbízás alapján, egyes vidékeken megtörtént, hogy a német nemzetiségű lakosságot egyes falurészekből kitelepítették és oda magyar telepeseket helyeztek el. Ilyen módon létesült Lengyel községben egy hevenyészett internálótábor kb. 115 000 német nemzetiségű lakos összegyűjtésével. Ezt a mobilizációt nyomban a Népgondozó Hivatal felállítása után megszüntettem és azokat, akik ezen eljárás során kifogásolható tevékenységet fejtettek ki, felelősségre vontam. így többen letartóztatásba is kerültek. 2. Szintén a Népgondozó Hivatal felállítása előtt történt még, hogy részben az érdekelt főispánoknak adott felhatalmazás útján, részben külön megbízottak kiküldése révén, egyes német nemzetiségű falvak lakossága áttelepíttetett más falvakba, vagy a község más részébe, hogy ezzel lehetővé váljék hontalan magyar menekültek elhelyezése. Kapcsolatos volt ez az eljárás a földreform végrehajtásával is azon a réven, hogy a volksbundista tagok elkobzott birtokát kapták juttatásként az új telepesek. 3. A Népgondozó Hivatal felállítása óta ebben az irányban csak a Népgondozó Hivatal fejtett ki tevékenységet és minden más kezdeményezést megszüntettem. Részben a Népgondozó Hivatal munkáját, [sic!] részben ennek biztosításaként eddig a következők történtek: a. A Népgondozó Hivatal szervezete kiépült, az Összes német nemzetiségűek által lakott területekre mindenütt körzeti és kerületi kirendeltség létesült, amely megteremtette a szükséges eljárás feltételeit és számba vette a szóba kerülhető lakosságot, valamint annak javait. 64
