Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 8. 1945. szeptember 21 599
77. F. 8.1945. szeptember 21. Ezután a miniszterelnök tájékoztatja az értekezletet a megbeszélésről, amelyet Vorosilov marsallal, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökével folytatott. Előadása szerint Vorosilov marsall a gazdasági helyzet iránt érdeklődött és felszólította miniszterelnököt, hogy a kormány adjon kimerítő tájékoztatást a helyzetről. Megállapítja ugyanis, hogy ugyanakkor, amikor Magyarországon minden áru kapható, erőteljes infláció alakult ki, az árak ugrásszerűen emelkednek. A maga részéről az ország gazdasági jövője szempontjából azt is aggályosnak ítéli, hogy a közigazgatási gépezet jelentősen megnőtt. A minisztertanács a miniszterelnök előadásával kapcsolatosan megállapítja, hogy a további áremelkedések megakadályozásának és a bérrögzítés keresztülvitelének alapvető feltétele az ellátási helyzet gyökeres rendezése. Elsősorban az élelmezés terén kell kielégítő állapotokat és a minimális adagokat mindenki számára biztosítani, jegy és ellátási rendszert teremteni. [2] Nagy Ferenc újjáépítési miniszter megállapítja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint (L.: 3. sz. melléklet 2 ) az idei rendkívüli rossz termés és csekély vetésterület következtében az ország élelmezési helyzete katasztrofálisnak mondható. A meglévő készletek olyan alacsonyak, hogy meggyőződése szerint nem elégséges pusztán elosztási kérdésekkel foglalkozni, hanem feltétlenül minden módon meg kell kísérelni a fogyasztásra rendelkezésre álló mennyiségek növelését. 1 A Gazdaságkutató Intézetnek az 1945-1946. évi élelmezési helyzetről szóló, 1945. szeptember 18-i keltezésű Jelentése, valamint az ennek alapján készített előterjesztés, szembeállítva az 1938-39-es vetésterületeket, a megtermelt és rendelkezésre álló élelmiszerkészleteket az 1945-1946. évi várható adatokkal, megállapította, hogy „még az egyes élelmiszerek beszolgáltatásának legtökéletesebb megszervezése esetén is biológiailag elviselhetetlen mértékű fogyasztáscsökkenésnek kellene bekövetkeznie." Rámutatott arra, hogy míg 1938-1939ben 9194,6 milliárd kalória, addig 1945-1946-ban csak 6487,6 milliárd kalória áll országosan a lakosság rendelkezésére; ez azt jelentette, hogy az 1938-1939. évi napi fejenkénti 2768 kalóriával szemben 1945-1946-ban csak 1997 kalóriával lehetett számolni (ami társadalmi rétegenként természetesen jelentős eltérést is magában rejtett). Kívánatosnak jelezte, hogy a kormány „a folyó gazdasági évre mindennemű élelmiszerszállításban jelentkező jóvátételi teher alól mentesítésünket, a megszálló hadseregek által hadizsákmányként kezelt élelmiszerkészletek nagyságának közlését és a készletek felszabadítását, végül a megszálló hadseregnek legalább részben a Szovjetunió vagy Románia területéről történő élelmezését igyekezzék elérni, továbbá szorgalmazza azoknak a tárgyalásoknak a folytatását, amelyek külföldi élelmiszer - elsősorban kenyérgabona - megszerzésére irányulnak, akár a kukorica, akár a kukoricából főzhető szesz, akár pedig iparcikkek ellenében." Javasolta az árpa és a zab emberi táplálkozásban faló felhasználását, a sörgyártás korlátozását, és az olaj emberi táplálkozásban való hasznosításának fokozását. Felhívta a figyelmet arra, hogy az említett napi és fejenkénti 1997 kalória a frontszállítások (azaz a Vörös Hadsereg ellátására irányuló kötelezettség) kiesése esetén 2125, míg a frontszállítások és a jóvátételi szállítások elengedése esetén 2213 kalóriára való felemelését teheti lehetővé. (MOL XIX-L-1-h 1945-85 838) A Pénzügyminisztériumban az iratra vezetett megjegyzés utalt arra, hogy a minisztertanács 1945. augusztus 31-én tartott ülésén már felkérte a külügyminisztert, hogy az 1944. évi termésből zárolt mezőgazdasági termények felszabadítása érdekében tegyen előterjesztést. (Lásd a 48. sz. jegyzőkönyv 42. napirendi pontját.) A fenti kalória-adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a népszövetségi norma szerint egy ember napi szükséglete 3080 kalória volt. (MOL XIX-J-1-j 1945-IV-526-5. 28. doboz Feljegyzés Magyarország jóvátételi kötelezettsége tárgyában, 11. old.) 600
