Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

II. sz. Függelék. A gazdasági miniszteri értekezletek (gazdasági minisztertanácsi ülések) jegyzőkönyvei és irományai 575 - II.F. 4. 1945. május 11 585

IL F. 4. 1945. május 11. jövedelemeloszlás terén és fel nem tartóztatható bér- és agráráremelkedési törekvéseket váltana ki. Az árrendszer tekintetében a mezőgazdaságnál a párt- és tárcaközi értekezleten elhatározónak alapján a KM az alábbi álláspont elfogadását javasolja: a. Kötött, lehetőleg fix összegű árszabályozás alá kerülnének a legfontosabb ipari alapanyagok és köszükségleti cikkek. A gyors intézkedés érdekében az új árak a KM és az érdekképviseletek között lefolytatandó tárgyaláson rendkívüli úton állapíttatnának meg és adatnának ki. b. Az egyéb gyáripari termékek árát a KM és az érdekképviseletek által készített kalkulációs irányelvek alapján maguk a vállalatok állapítanák meg, azzal a korlátozással, hogy a felszámítható legmagasabb ár nem haladhatja meg a felszabadulás előtti áraknak bizonyos szorzószámmal növelt összegét. A legfontosabb ipari alapanyagok és közszükségleti cikkek jegyzékét a KM már az IpM és a Szakszervezeti Tanács rendelkezésére bocsátotta; annak két példányát idecsatolom.

4 c. Szabad áralakulás maradna az előbbi pontokban nem érintett cikkekre, amelyek esetről-esetre határoztatnának meg. Ezekre nézve a szabad áralakulás azonban csak akkor tartható fenn, ha anyag- és munkaerőgazdálkodási vonalon gondoskodás történik arra nézve, hogy a szabadon hagyott iparágak ne vonják el a rendelkezésre álló anyagot és munkaerőt a közszükségleti cikkeket gyártó ipartól. Az új árszint tekintetében mint adottsággal számolni kell a 3-4-szeresre becsülhető agrárár emelkedéssel és a munkabér alakulással. Az utóbbi tekintetében az IpM hivatalos álláspontja szerint a felszabadulás előtti bérszint 200 %-os emelkedése vehető figyelembe, ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy 4-5-szörös és egyes esetekben 8-szoros munkabér emelkedésekkel kell számolni. Figyelembe veendő e tekintetben még az a körülmény is, hogy a felszabadulás előtti legális árak az 1943. július 1-jei bérszint figyelembevételével állapíttattak meg és az ettől az időponttól a felszabadulásig bekövetkezett béremelkedés a legális árakban kifejezésre nem jutott. Ezzel kapcsolatban a közellátásügyi miniszter, arra az esetre, ha a gyáripari termékek áralakulása tekintetében a kötöttség határoztatik el, a bérmaximumok megállapítását is kéri, mert ezek nélkül kötött árakat fenntartani nem lehet. A gyári érdekképviseletek általában 8-15-szörös árigényeket jelentettek be és a rendkívüli úton folytatott tárgyalás alapján 7-szeres árszintben jelölték meg azt a minimumot, ami a költségemelkedések áthárítását lehetővé tenné. A KM abban a föltevésben, hogy a munkabéremelkedés 200 % körül mozog, átlagban 4-5-szörös, a munkaintenzitástól függő, új gyáripari árszint kialakítását tartja indokoltnak. ad 2. A belföldi bányaárak kérdésében a KM tárgyalásokat folytatott az IpM-mel és az érdekképviseletekkel. Ezek eredményeképpen szénfajtánkint lehetőleg fix összegű árakat kíván megállapítani az egyes bányák részére. Az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak. Az új szénárak eldöntésénél tisztázandó a munkabéremelkedés tényleges mértéke. 200 %-ra becsülhető béremelkedésnél 4-4,5-szörös felkerekített szénárak, 500 %-os béremelkedés esetén 7-szeres-körüli szénárak lennének indokoltak. Itt figyelembe veendő az, hogy a bányavállalatok a múlt év augusztusában végrehajtott 70 %-os béremelés áthárítására lehetőséget nem kaptak. Erre vonatkozóan a 4 Lásd a jelen irat legendáját; e jegyzékek közlésétől, terjedelmi korlátokra figyelemmel, eltekintettünk. 586