Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 43. 1945. augusztus 8 31

43. 1945. augusztus 8. rendeletben 61 szervezett egyetemi szociális tanfolyamoktól, amelyek fenntartását a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium - egy rövid előzetes tárgyalás folyamán ­ugyancsak feleslegesnek minősített [e]. Az állami szociálpolitika a dolgozó néposztályok szociális helyzetének megjavítását közfeladatként csak úgy láthatja el, ha demokratikus alapon az érdekeltek is megfele­lő véleménynyilvánító és javaslattevő szervek lehetnek. A szociális segítésnek a jövő­ben a dolgozó néposztályok nemcsak tárgyai, hanem egyúttal alanyai is. Ezt a tisztán demokratikus felfogást kívánja a rendelet biztosítani az Országos Szociálpolitikai Ta­nács és a törvényhatósági szociálpolitikai tanácsok, alsóbb fokon pedig a megyei vá­rosi, járási és községi szociálpolitikai bizottságok létesítésével. (11-13. §) Ezek keretén belül minden politikai és társadalmi szervnek aktív véleménynyilvá­nítási és javaslattételi szerepet kíván a rendelet biztosítani. A taglétszám megállapítá­sánál arra voltam figyelemmel, hogy ne egy nagy, inaktív és szóáradatba fúló testület létesüljön, hanem az oda kinevezettek valóban biztosítékot nyújtsanak arra, hogy ko­moly és értékes tényezői az állami szociálpolitikának. A tervezet 17. §-ában a Pénzügyminisztérium illetékosztályának kifejezett kívánsá­gára oly szövegezést alkalmaztam, hogy a szociális juttatásokkal kapcsolatos illeték­mentesség a számlákra nem terjed ki. Véleményem szerint az a juttatások drágítását vonja maga után, amelynek terhét végeredményben az államkincstár fogja viselni, ezért helyesnek tartanám ennek megváltoztatását, azaz az illetékmentességnek a szo­ciális juttatásokkal kapcsolatos számlákra való kiterjesztését. Rá kell mutatnom arra is, hogy az 1940:XXIII. törvénycikk 2. §-ának (2) c. pontja általános említést tesz a közjóléti szövetkezetekről, amelyek ténykedését a 3500/1941. ME sz., illetőleg alapszabályait a 700/1941. BM sz. rendelet szabályozta. 62 Köztudomá­sú, hogy a közjóléti szövetkezetek valójában és egész szerkezeti felépítésükben álszö­vetkezetek voltak és a fenti rendeletekkel a magyar szövetkezeti jogrendszerbe téte­lesjogilag [, mint] álszövetkezeti közintézmény illesztetett bele. Nyilvánvaló, hogy de­mokratikus államéletünk kialakításakor, amikor a legteljesebb őszinteséggel kívánjuk állami törekvéseinket és feladatinkat kifejezésre juttatni, ilyen álintézmények is át­szervezésre szorulnak. A rendelet életbelépése után előterjesztem a közjóléti szövetke­zetek átszervezésére vonatkozó rendelettervezetet, amely megszünteti ezt a „hatósági­magán" - „szövetkezeti állami-támogatott" alakulást. Ellenben magát a szervezetet, mint gazdasági lebonyolító szervet (pl. egyesületet) fenn kívánom tartani, mert a szo­ciális segítőakciók lebonyolítása ezt feltétlenül kívánatossá teszi és az újjáépítés mun­kájában a legutolsó hónapok beszámolói arról győztek meg, hogy a közjóléti szövet­kezetek - különösen az újonnan földhözjuttatottak gazdasági és szociális megsegítése terén - jelentős munkát végeztek. Átszervezésük alkalmával úgy kívánom az új szer­vezetet kiépíteni, hogy az más kormányzati ágazatok sürgős gazdasági feladatainak el­végzésére is rendelkezésre állhasson és arra alkalmas legyen. Az állami szociális igazgatás szervezetének megalkotását a demokratikus Magyar­41 Az egyetemi szociális Tanfolyamokról szóló 4150/1942. ME sz. rendeletet illetően lásd a MRT 1942.1620­1621. old.-t. 62 A 3500/1941. ME sz. rendelet (MRT 1941. 1114-1118. old.) a közjóléti szövetkezetekről szólt, míg a 700/1941. BM sz. rendelet (MRT 1941. 2158-2176. old.) a közjóléti szövetkezetek részére szolgáló alapszabály­mintát tartalmazta. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom