Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 65. 1945. november 2 530

65. 1945. november 2. felekezet Irodájának 56 kiküldötteiből alakítandó döntőbizottságot hívhassak létre ab­ból a célból, hogy ez a bizottság az igényjogosultság megállapítása, illetve az összegek visszautalása tekintetében gyorsabb, kevésbé bürokratikusabb eljárás útján határoz­zon. Megjegyzem, hogy az izraelita hitfelekezetek képviselőit elsősorban azért kíván­tam a döntőbizottság munkájába bevonni, hogy a hitközségi szervezetek helyi isme­reteivel - amely adatok hiányában a bizottság gyakori esetben csak bizonyos vélemé­nyezések alapján tudott volna dönteni - az igényjogosultság megállapítását meg­könnyítsem, s ezáltal a bizottság eredményes munkáját előmozdítsam. Az említett kormányrendelttervezet folyó hó 20-án az Igazságügyminisztérium tör­vényelőkészítő osztályában tárcaközi értekezleten a tervezett döntőbizottságban érde­keltek bevonásával előzetesen kívántam letárgyaltatni. Az izraelita hitfelekezeteknek az értekezleten jelenlévő képviselői arra az álláspont­ra helyezkedtek, hogy csak abban az esetben kívánnak részt venni a megalakítandó döntőbizottság munkájában, ha a kormányzat lehetővé teszi, hogy az említett szám­lákra befizetett összegeket az igényjogosultak átértékelt összegekben kapják vissza. Mi­után ezt a kívánságot - amely egyébként is veszedelmes precedenst teremtene a többi háborús károk valorizált rendezése tekintetében is - az államháztartás mai helyzeté­ben nem honorálhattam, a hitfelekezetek képviselői bejelentették, hogy ilyen körül­mények között a döntőbizottság munkájában nem kívánnak részt venni. Ilyenképpen a döntőbizottság működése, amely az esetek nagyobb részében az iz­raelita érdekképviseletek helyi ismeretére támaszkodott volna, meghiúsult. A tárca­közi értekezlet ezért azt javasolta, hogy a kérdés ne minisztériumi rendelettel szabá­lyoztassék, hanem miután az igényjogosultak nagy része amúgy is ismeretlen és így vagyontárgyaik értékesítéséből befolyt összegek elhagyott javaknak tekintendők, a fent említett kereken 206 millió pengő egy összegben bocsáttassék az Elhagyott Javak Kor­mánybiztosságának rendelkezésére, azzal, hogy a rendelkezésére bocsátott összegből el­sősorban a jelentkező igényjogosultakat elégítse ki, a fennmaradó összeget pedig, amennyiben lehetséges, időközi értékálló elhelyezéssel biztosítva, később fordítsa a 727/1945. sz. rendelet 57 1. §-ban megjelölt karitatív célokra, azaz az elhurcolt és lét­fenntartási alapjukat vesztett egyének megsegítésére. Az értekezlet véleménye szerint a kormánybiztosságnak az elhagyott javak kérdé­sével kapcsolatban már eddig is fel kellett kutatnia a zsidó vagyonok értékesítésére és kezelésére vonatkozólag meglévő adatokat, ezért az előállott helyzet folytán most már a kormánybiztosság látszik a legalkalmasabbnak arra, hogy az említett postatakarék­pénztári számlákon lévő összegek eredetét vidéki hálózata útján megállapítsa s azokat az igényjogosultak részére visszautalja. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának 56 A Magyarországi Izraeliták Országos Irodáját az 1868-ban összehívott kongresszuson elfogadott statútum alapján hozták létre. Az Országos Iroda a kongresszusi (neológ) szervezethez csatlakozott hitközségek közpon­ti szervezetévé vált. A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitfelekezetek Irodáját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­térium 102 284/1905. sz. rendelete alapján hozták létre- az 1868-as kongresszushoz nem csatlakozott ortho­dox zsidó hitközségek képviseletére - az orthodox hitfelekezetek országos képviselőségével és központi bizott­ságával együtt. " MK 1945. március 31. A rendelet 1. §-a a háború pusztítása és a német megszállás következtében ottho­nukat, vagyonukat és létfenntartási alapjukat vesztett egyének megsegítését, az elhurcoltak felkutatását és ha­zasegítését, az örökösök nélkül hátrahagyott javaknak az elhurcolások következtében károsultak részbeni kár­pótlására fordítását jelölte meg - egyebek mellett - az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának feladatául. 555

Next

/
Oldalképek
Tartalom