Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 65. 1945. november 2 530
65. 1945. november 2. rokat, akik másképp mernek érezni vagy gondolkodni, mint ő. Az átképző tanfolyam másik előadója nyíltan az istentagadást hirdette meg a jövő iskola irányító szelleme gyanánt. 49 Mindenfelé azt látjuk tehát, hogy vagy az alapvető emberi jogokat vetik meg, s a társadalom leghatalmasabb pilléreit, az erkölcsiséget és igazságosságot semmibe veszik, vagy pedig lábbal tipornak azon hagyományokon és azon eszményeken, melyek a szenvedő magyar népet ismét lelki felemelkedésre, a nemességre és áldozatkészségre nevelné. Pedig e rombolás helyett mennyi más sürgősebb és nélkülözhetetlenebb teendő várna megoldásra. Ne beszéljünk most a gazdasági bajokról, erről a kormány és a hatóságok nem mindenkor tehetnek. De szégyenkezve állapíthatjuk meg, hogy Magyarországon vonatokat, ha nem is rendszeresen, de mindenesetre megdöbbentő gyakorisággal ismeretlen fegyveres rablók támadják meg, akik sokszor a szerencsétlen utasok betevő falatját, végső megmaradt ruháját veszik el. Ilyen szörnyű állapotok elképzelhetetlenek voltak előttünk, nem hittük, hogy valaha hazánk földjén ezt kelljen tapasztalnunk. A rendőrségünk pedig ugyanakkor papokat tart fogva szentbeszédeik miatt, s védtelen polgárok internálására rendezkedik be. Vajon az a kormány, mely ily állapotokat tür, vagy ezekkel szemben tehetetlen, nem fog-e a politikai erőszak zsarnokságával szemben még gyöngébbnek és zavartabbnak mutatkozni? Naponta imádkozunk, hogy a magyar nép jobbérzelmű rétegének legyen elég szabadsága a választásokon akaratának megmutatására. Titeket pedig, kedves Híveink, felszólítunk, hogy fontoljátok meg szavazataitokat s a választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkraszállani, s képes lesz küzdeni a jelenlegi szomorú állapotok visszaélései ellen. Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetéseitől! Könnyebb egyszeri fenyegetést kiállani és elszenvedni, mint rálépni arra az útra, ahová meggondolatlan és lelkiismeretlen emberek csábítani akarják a magyarságot. Az erőszak természete az, hogy ma csak szavazatot kényszerít ki, holnap már fenyegetésekkel szorít munkára, holnapután háborúba visz, majd erőszakkal a 49 Több tanári átképző tanfolyamot is tartottak: A Köznevelés 1945. július 15-én megjelent 1-2. száma szerint júlis 30. és augusztus 11. között volt egy tanfolyam; a Szabad Nép 1945. augusztus 17-i számában megjelent közlemény szerint az előző nap Teleki Géza miniszter nyitotta meg a budapesti és budapest-vidéki tanárok átképző tanfolyamát; ugyanezen időben tankerületi főigazgatóságonként is rendeztek tanfolyamokat. Az előadások szövegét nem ismerjük, valószínűsíthető azonban, hogy Mindszenty bíboros utalása Molnár Erik alőadására vonatkozott, aki - a Köznevelésben megjelent ismertetés szerint - az előadása megbeszélése során „miniszterré vedlett és lecsapott a reakcióra." Bántó - olvasható az ismertetésben -, hogy ő, aki az ellenvéleményen levőknek fejére olvasta, hogy - a dialektika egyik tétele szerint - a történelemszemléletükön átsüt a politikai meggyőződésünk, ugyanazt a tételt önmagára nézve nem ismeri el, közben reakciósnak bélyegzi azt, aki a materiális és spirituális szemlélet együttes szükségességét vallja." (Négyszemközt az átképző tanfolyammal, Köznevelés 1945. 5. sz., szeptember 1. 6-8. p.) Feltételezhető továbbá, hogy Molnár Eriknek a Szabad Nép 1945. augusztus 19-i számában megjelent „Szent István" című cikke összhangban állt a továbbképző tanfolyamon általa tartott történelmi tárgyú előadással. A cikkben miután reálisan elemezte Szent István történelmi művét, a következőket írta: „A reakciós magyar propaganda szentistváni gondolatának valódi történelmi talaja nem Szent István kora, hanem a magyar imperializmus letűnt korszaka volt, amelynek szóvivői a Kárpát-medencében élő népek ezeréves elnyomásának rendszerét tetszetős történelmi csomagolásban akarták mind a magyar, mind a többi itt élő néppel elfogadtatni. A demokratikus magyar politika elutasítja ezt a történelemhamisító szentistváni gondolatot. Révai József pedig, a Műegyetemen tartott előadásában arról beszélt, hogy „a szentistváni politika volt az, amely bennünket két világháború pusztításába vitt." (Szabad Nép 1945. október 13.) Ilyen - és ezekhez hasonló megnyilatkozások válthatták ki Mindszenty bíboros bírálatát. 547
