Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 64. 1945. október 30 496

64. 1945. október 30. biztos, valamint a nyilaskeresztes párt intézkedése a „házparancsnok" útján arra kötelezte a zsidók, vagy annak minősített személyek birtokában levő házak lakásbérlőit, hogy a lakbéreket állami zárolt számlára fizessék be. A számlára befizetett összegek azonban elvesztek, azok visszafizetésére az államkincstárnak módja nincs s csak az általános kártalanítások során nyílik meg a lehetőség a kár egészben, vagy részben való megtérítésére. Egyes városokban zárt területet jelöltek ki magyar állampolgárok tartózkodására. A zárt területen belül eső házakból kiköltöztették az ott lakókat és az így megüresedett házakat igénybe vették. Úgy az elmúlt, mint [sic!] a folyó évben a katonaság elhelyezésére ugyancsak számtalan esetben vették igénybe a bérbeadott és saját használatban álló lakásokat. Az igénybe vett lakások után pedig sem lakbért, sem térítést nem fizettek. A háztulajdonosok igen sok esetben elengedik deportált bérlőik ezen idő alatt keletkezett bérhátralékát, tekintettel arra, hogy annak behajtása a bérlő anyagi romlását eredményezné. Ezeknek a kérdéseknek rendezése adójogi vonatkozásban múlhatatlanul szükséges. A fennálló jogszabályok szerint a házak birtokosai terhére kivetett házadó a fenti jogcímeken nem törölhető. Ennek következtében esedékes és behajtható az olyan házadó, amely a zárolt számlára befizetett, valamint az olyan lakbérek után íratott elő, amelyek a háztulajdonos kezeihez sohasem folytak be. A háztulajdonosok részéről felmerült panaszok tehát alaposak, ezért a jogtalanul befizettetett vagy be nem folyt lakbér után kivetett házadó törlésére lehetőséget kell biztosítani. A rendszerint bérbeadás útján hasznosított épületek házadó alapja a bérlők által a házbirtokosnak, vagy a ház haszonélvezőjének tényleg kifizetett lakbér összege. A már kivetett házadóból a fennálló törvényes rendelkezések szerint évközben eddig is volt helye törlésnek, általában véve minden olyan esetben, amikor a lakbér jövedelem akár laküresedés, akár pedig lakbérbehajthatatlanság címén nem folyt be. Ennek mintájára tovább fejleszthető a jogszabály, miután a jelen esetben is olyan elmaradt lakbér jövedellemről van szó, melyhez a házbirtokos nem jutott, a deportáltak egy része még nem tért vissza és ezért módot kell adni arra, hogy a távollevő háztulajdonos helyett a törlési kérelmet más is előterjeszthesse. A zárolt számlára befizetett házbérek esetleg visszafizetésre kerülnek, vagy az okozott károk és veszteségek - az államháztartás helyzetétől függően - egy általános kártalanítás során egészben, vagy részben megtérülhetnek. Ilyen esetben köteleznénk az adókötelest arra, hogy az egészben vagy részben megtérült házbért, vagy a kártalanítás összegét jelentse be a házadó előírása végett. Ugyanis ha elismerjük a be nem folyt lakbérek után az adóköteles adótörlési igényét, az államkincstárnak is biztosítani kell az adókövetelés jogát, mihelyt a törlés alapjául szolgáló házbér, illetőleg a kár megtérül. A rendelettervezetbe felvettem olyan intézkedést is, ami az adminisztráció egyszerűsítését célozza. A rendszerint bérbeadás útján hasznosított épületek után évenként még akkor is ki kellett a házadót vetni, ha a november hóban esedékes házbérbevallás idejében üresen állottak s a házadót csak a külön tett bejelentés alapján törölhette az állami adóhivatal. Tervezett intézkedésünkkel egyrészt kiküszöböljük a házadó kivetését és az évenkénti törlést, tehát két hatósági intézkedést kapcsolunk ki, másrészt mentesítjük az adókötelest attól, hogy minden évben beadványban kérje a házadó törlését. 519