Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 43. 1945. augusztus 8 31
43. 1945. augusztus 8. urakkal egyetértve - közvetlenül kell megoldanom, mert a szükséges és halasztást nem tűrő intézkedések végrehajtásának irányítása csak egy központból lehetséges. Ehhez képest azzal az eredeti elgondolással szemben, amely a hatásköröm alapjául szolgáló 2660/1945. ME számú rendelet kibocsátására irányuló javaslatom megtételekor vezetett, fel kellett ismernem, hogy a gazdaságpolitika tervszerűségének és összhangjának biztosítását, s átfogó újjáépítési tervek kialakítását célzó tevékenységem mellett bizonyos igazgatási feladatok ellátását is vállalnom kell. Ezzel - amint erre már utaltam - nem érintem más miniszter urak ügykörét, minthogy itt olyan teendők forognak szóban, amelyeket eddig a közigazgatás egyáltalán nem végzett és így egyik tárca keretébe sem tartoznak. Ilyen irányú munkám kifejtése mindenesetre azzal jár, hogy minisztériumomnak a társminisztériumokon kívül az alsóbbfokú közigazgatási szervekkel és a nagyközönséggel is közvetlen kapcsolatba kell lépnie. Ennek sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs, mert ügykörömet kezdettől fogva nem tárcanélküli miniszterként, hanem megfelelő személyzettel bíró központi kormányhatóságként látom el. Megjegyzem, hogy az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok közül különösen az önkormányzati közületek (törvényhatóságok, községek) számára kívánok utasításokat adni, illetőleg reájuk meghatározott feladatok végrehajtását hárítani, míg a társminiszter urak felügyelete alatt álló kirendelt állami szervek (pl. gazdasági felügyelőségek, államépítészeti hivatalok) esetleges igénybevételét az érdekelt szakminiszter úron keresztül, vagy vele egyetértésben óhajtanám eszközölni. A most körvonalazott adminisztratív munka irányítása, illetőleg kifejtése csak úgy lehetséges, ha a gondozásomba vett feladatkörben felmerülő kérdéseket mindenkinek szóló rendeletekkel magam szabályozhatom. Ellenkező esetben ugyanis mindig ahhoz a sok idővesztességgel járó megoldáshoz kellene folyamodnom, hogy az egyes konkrét kérdéskörökre vonatkozólag kormányrendelet alkotására tegyek javaslatot és ebben kérjek felhatalmazást a végrehajtás közelebbi módozatainak megállapítására, avagy az egyes szakminiszter urakat kellene esetenként megfelelő rendeletek alkotására felkérnem. Ezért tartom szükségesnek annak kormányrendeletben való kimondását, hogy a sajátos ügykörömet képező, speciális újjáépítési problémák megoldásának módját általános érvényű rendeletekkel írhassam elő. Az elfogadni kért rendelettervezetben külön le kívánom szögezni azt, hogy a részemre, az említett különleges körülményekre tekintettel kifejezetten biztosítandó rendeletalkotási jog nem vonatkoznék azokra a városrendezési, műszaki, építkezési stb. kérdésekre, amelyek tekintetében a 3950/1945. ME számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése a felügyeletem alatt álló országos építésügyi kormánybiztosnak 50 adta meg a rendeleti szabályozás jogát. Budapest, 1945. évi augusztus hó 6-án. MOLXIX-H-s 1945-Eln.-12-ll 144 Gépelt, aláírás nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. Az iraton az újjáépítési miniszter körbélyegzőjének lenyomata látható. Az irat mellett megtalálható a rendelet tervezete. 50 Az országos építésügyi kormánybiztos feladatának és hatáskörének megállapításáról és az Országos Építésügyi Tanács létesítéséről szóló 3950/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 1.) 3. §-ának (2) bekezdése szerint az 1870. évi X. te. és az 1937. évi VI. te. alapján az iparügyi minisztert és a belügyminisztert, valamint a köz- és magánépületek helyreállítása és létesítése terén az illetékes szakminisztereket megillető hatáskör - ideértve a rendeleti szabályozásra vonatkozó felhatalmazást is - a kormánybiztosra szállt át. 46
