Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423
62. 1945. október 24. kért" feliratú postabélyeget bocsátott forgalomba, melyek Sallai Imre és Fürst Sándor, - Mónus Illés és Kabók Lajos, - Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán, - Koltói Anna és Knurr Pálné, - Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János, - Tartsay Vilmos és Nagy Jenő, - Sárközi György és Nagy Imre, - Ságvári Endre és Hoffmann Ottó arcképeit ábrázolják. A bélyegek előállítási költségét a Posta terhére vállalta. 61 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 57 [Gerő] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Előterjeszti javaslatát a Papirosgazdálkodási Iroda felállítása tárgyában. [Ries] Igazságügyminiszter észrevételei vannak, amelyeket össze kell egyeztetni. Minisztertanács az előterjesztést elvileg elfogadta, - az igazságügyminiszter észrevételeit a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter egyeztesse össze az eredeti szöveggel." 61 Az előterjesztésből kitűnik, hogy a bélyegeket 2, 3, 4, 6, 10, 15, 20 és 40 pengő postai névértékkel és ugyanilyen összegű felárral, vagyis sorozatonként 100 pengő névértékkel és 100 pengő felárral, összesen 200 pengő eladási áron bocsátották ki. A névérték a Posta bevételét képezte, a felár 10 %-át a Magyar Posta Személyzetének Jóléti Alapítványa támogatására kívánták fordítani, a felár fennmaradó részéből 6 millió pengőt a Nemzeti Segély Országos Központjának, a többit a társadalmi gyermekvédelem céljára a Népjóléti Minisztériumnak tervezték átutalni. A kiadott 100 ezer sorozatból 10 ezer sorozatot elsősorban külföldön kívántak értékesíteni. Lásd a 132 000/1945. KKM sz. rendeletet, MK 1945. október 4. Sallai Imre (1897-1932) magántisztviselő, a Kommunista Párt titkárságának tagjaként a párt sajtóapparátusát irányította. 1932-ben letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. Fürst Sándor (1903-1932) tisztviselő, a Kommunista Párt titkárságának tagja volt. 1932-ben letartóztatták, elítélték és kivégezték. Mónus Illés (1886-1944) a Szociáldemokrata Párt kiemelkedő vezetője, a Népszava és a Szocializmus c. lap szerkesztője volt. 1944-ben a Gestapo letartóztatta és kivégezték. Kabók Lajos (1884-1945) a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezet kiemelkedő vezetője volt. 1944 októberében a nyilasok letartóztatták és megölték. Rózsa Ferenc (1906-1942) építészmérnök. 1938 után jelentős szerepe volt a kommunista szervezetek újjáalakításában. 1942-ben letartóztatták és halálra kínozták. Schönherz Zoltán (1905-1942) elektromérnök. A csehszlovákiai kommunista mozgalomban vett részt. 1941ben tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Vezetőségének. 1942-ben a vezérkari főnök különbíróságnak az ítélete alapján kivégezték. Koltói Anna (1891-1944) vasmunkás; a Szociáldemokrata Párt nőszervező bizottságának egyik vezetője volt. 1944-ben nyilasok letartóztatták és agyonlőtték. Knurr Pálné (1889-1945) vasmunkás; a szakszervezetben és a Szociáldemokrata Párt nőszervező munkájában vett részt. 1944-ben a Gestapo elhurcolta és megölték. Sárközi György (1899-1945) költő, műfordító, a népi írók mozgalmának egyvik vezetőjeként részt vett a Márciusi Front megszervezésében; 1944 tavaszán elhurcolták, a balfi munkatáborban éhenhalt. Nagy Imre (1896-1942) költő. Egyik írása miatt kétévi börtönre ítélték, a börtönben halt meg. Ságvári Endre (1913-1944) tisztviselő, a Szociáldemokrata Párt Országos Ifjúsági Bizottságának titkára, a Kommunista Párt, illetve a Békepárt tagja volt. Csendőrnyomozókkal folytatott tűzharcban halt meg. Hoffmann Ottó 1902-1934) lakatossegéd. 1929-től volt tagja az illegális Kommunista Pártnak. 1934-ben részt vett a pécsi bányászsztrájk szervezésében, letartóztatták, a börtönben agyonverték. 62 Lásd a 63. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját. 446
