Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423

62. 1945. október 24. 39 Földmívelésügyi miniszter [képviseletében Vásáry József] előterjeszti javaslatát „Az ipari növények termesztésének kötelezővé tétele" tárgyában. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: a 14. §-ban megállapított október 31. napjáig tartó határidőt rövidnek tartja és javasolja november 30-ig meghosszabbítani. Minisztertanács az előterjesztést elfogadja azzal, hogy a cukorrépa termesztése alól való felmentéssel kapcsolatos határidő: 1945. november 30.

44 40 Földmívelésügyi miniszter [képviseletében Vásáry József] előterjeszti javaslatát a Zirci Apátságtól telepítési és egyéb birtokpolitikai célokra megszerzett előszállási és hercegfalvi ingatlan 1945. évi október hó l-jén esedékessé vált vételár részletére fizetendő 21 237 770 pengő hitel engedélyezése iránt.

45 Minisztertanács a 21 237 770 P hitel engedélyezéséhez hozzájárult. 41 Földmívelésügyi miniszter [képviseletében Vásáry József] előterjeszti kérelmét árvízvédelmi célokra 169 500 000 P hitel engedélyezése iránt.

46 Minisztertanás árvízvédelmi célokra 169 500 000 pengő hitel engedélyezéséhez hozzájárult. 42 Földmívelésügyi miniszter [képviseletében Vásáry József] előterjeszti kérelmét vízitársulatok által 1945. évre kivetett ártérítési járulékokra 88 500 000 P hitel iránt.

47 44 A Földművelésügyi Minisztérium 22 566/1945.1.1. sz. előterjesztése mellett megtalálható a rendelet tervezete és a kötelezően termesztendő ipari növények járásonként! vetésterületének előirányzata. Az előterjesztés szerint a rendelkezést a szükségletek megnövekedése, másrészt az indokolta, hogy a leromlott mezőgazdaság, a nagyobb mezőgazdasági üzemek felosztása mellett, szabad termeléssel nem volt képes kielégíteni az igényeket. Utalt arra is, hogy a háború alatt volt már ilyen gyakorlat, tehát nem újdonság a gazdák számára; egyben kilátásba helyezte az ipari növények termesztésének támogatását vetőmag, előleg, kölcsön stb. biztosítása révén. A rendelet 14. §-a arról intézkedett, hogy amennyiben valamely község, illetve város területe nem volt alkalmas az előirányzott ipari növény termesztésére, a felmentés érdekében mely időpontig fordulhatott a vármegyei termelési bizottsághoz. Lásd a 10 060/1945. ME sz. rendeletet, MK 19145. október 31. 45 A Földmüvelésügyi Minisztérium 74 557/1945.VIII-1. sz. előterjesztése szerint a Zirci Apátságtól még 1941-ben megvásárolt 5665 katasztrális hold és 1144 négyszögöl terület vételárának 1945. október l-jén esedékessé vált részletének fizetésére igényelte a kölcsönt. 46 A Földművelésügyi Minisztérium 44 033/1945.VI.2. sz. előterjesztése szerint a háborús események következtében megrongálódott berendezések helyreállítására, valamint a katonai hatóságok által igénybe vett, vagy a lakosság által széthordott felszerelések pótlására kérte a hitel folyósítását. Rámutatott arra, hogy az árvízvédelem nem csak közellátási érdek, de sok földhözjuttatott törpebirtokos megélhetése is ezen múlhat. Megemlítette, hogy valamennyi hiány pótlására nem lehet gondolni: egyes központi helyeken tervezték tárolni a felszereléseket - és a veszélyeztetett helyekre gépkocsikon kívánták azokat szállítani. 47 A Földművelésügyi Minisztérium szám, keltezés és aláírás nélküli előterjesztése rámutatott azokra az érdekekre, amelyek mintegy 4,5 millió katasztrális hold árteret képviselő vízitársulatok zavartalan működésének biztosításához fűződtek a többtermelést és az ártérből földhözjutottak megélhetését illetően. A hitelre azért volt szükség, mert a vízitársulatok költségeinek fedezését az ártéri birtokosokra kivetett járulék szolgálta, de az 1945. évi járulékot jórészt ki sem vetették, illetve a háborús események, továbbá a földreform miatt azok nem folytak be. 441